Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1880
16 kodnak. Ezeknek is a végoka a napban rejlik. A nap a föld felületét nem egyformán melegíti meg. Legnagyobb meleg az egyenlítő környékén uralkodik; itt melegedik fel leginkább a levegő is, mely a föld felülete fölé helyeztetett el. Az egyenlítő alatt fel* melegedett levegő, mint könnyebb, a magasba emelkedik, helyét pedig a sarkoktól jövő hidegebb levegő foglalja el. Mivel ezen tünemény folyvást ismétlődik, azáltal a levegő körfutása keletkezik. De a föld forgása miatt ennél is megtörténik a nyugatra való elferdülés. Ezek passzat szeleknek neveztettek s a tengereken szabályosabban fújnak, mint a continenseken, mert a tenger felülete mindenütt egyforma s igy nincs a mi itt módositólag hasson, mint a continenseken, melyeknek domborzati viszonyai igen különbözők. A szeleknek rendes váltakozása is nagyon segítette a tengeren való közlekedést. A passzát szelek rendes já» rását régóta ismerték a portugall és spanyol hajósok s azokat fel is használták, a közlekedés gyakorlatában. Az angol hajósok átlátván azoknak hasznát a kereskedelemre „kereskedő“ szeleknek nevezték. Éhez hasonlóan minden tengernek megvannak a vui* ga áramlásai és szél rendszerei. A tenger ezen tüneményei segítették a nyugat-európaikat hatalmok és culturájok terjesztésében, annál inkább, mert nekik már az iránytű is segítségükre volt. Először Portugálba és Spanyolország, azután Francziaország lettek a tenger birtokosai, de mivel kevés hivatással bírtak a kereskedelem és hajózás iránt, a a germánok által túlszárnyaltalak. Hollandiát és Angliát a szabad polgári alkotmány is nagyon segítette. Nyűgöt-Európának minden államát fölülmúlta lassankint Anglia, mely Európa müveit országainak észak-nyugati részén fekszik, Amerika gazdag tartományaival szemben. Az ország talajának gazdagsága s számos kikötői etterőt adtak, a mely vállalkozó szellemmel és szabadság- érzettel párosulva az angol népet nagygyá és hatalmassá tette. Anglia ma körülbelül a földkeregségnek harmincz,- s az emberiségnek hatodik része fölött uralkodik; hatalmát a tengernek köszönheti, a melynek meghódításában ő fáradozott legtöbbet s a mely a föld minden pontjával összeköttetésbe hozta. Angolország életkérdésnek is tartotta mindig azt, hogy a tengeri utaknak ura maradjon, átlátta, hogy áruezikkei különben mindenünnen ki fognak szorulni. Az utak biztosítására nevezetes katonai gyarma-
