Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879
— 33 — A számítás könnyebbsége végett azonban ezen képlet szorzóit táblázatokba állítják össze és pedig viszonylékok segélyével vagy a nélkül. A tapasztalás bizonyítása szerint az ily utón nyert magasságok egymástól lényegesen különböznek, minélfogva ezen különbségek jelleméről és okairól kell még megemlékeznünk. 9. A magassági különbségek jelleme. Rühlmann úgy a saját, mint mások, különösen pedig Bauernfeind tapasztalatai nyomán azon magassági különbségekre nézve, melyek az észle= letek egész sorozata által nyerettek, a következő szabályokat állítja elő. 1. A légsulymérői és hőmérői megfigyelésekből kiszámított magasságok értékei nappal lényegesen nagyobbak mint éjjel és pedig a maximum kevéssel a legnagyobb hőmérséklet ideje előtt, tehát 1 órakor délután éretik el ; ezen időtől kezdve d. u. sebesen» este pedig lasabban alászállanak az értékek, inig napkelte előtt körülbelül 2 órával a minimum éretik el honnan ismét sebesen emelkedni kezdenek, mig ismét a maximumhoz jutnak. Szóval a nap különböző óráiban számitott magassági értékek naponkint egy-egy periódust mutatnak, mely a maga szabályosságában csak megközelítőleg felhőtlen ég, nappal a zavartalan besugárzás és éjjel a földnek zavartalan kisugárzása mellett következik be. Homályos vagy szeles napokon azonban a periódus kitérése megcsökken a nélkül, hogy teljesen megszűnnék; befolyással vannak a periódus kitérésére nézve az elmondottakon kívül még a helyi viszonyok is, mert az ta- pasztaltatott, hogy a periódus kiválólag akkor lép fel, midőn a földfelületnek be* és kisugárzási nagy képessége mellett hőfokhatósága vagyis fajhője igen csekély. 2. A meteorologiai megfigyelések havi és napi közepeiből kiszámított magasságok értékei évi periódust mutatnak, a menynyiben ezen értékek télen (Januárban) igen kicsinyek és nyáron (Julius végén) igen nagyok s maga a kitérés ezen két határérték között ingadozik; azonban az eltérés mégis csekélyebb, mint az a napi periódusnál látható. 3. A meteoroligiai észlelések évi közepei oly magasságokat adnak, melyek a való értéktől csak igen keveset különböznek. Ebből következik, hogy az évi közepekben meglehetősen ___
