Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879
■ — ■ — 16 edényben d-ig esett, s tehát a higanyoszlop magassága db, nemcsak 761 min. lesz, hanem több t. i. 761 f cd ; ellenkezőleg ha 759- ig esik, akkor az edényben emelkedni fog s tehát a higanyoszlop nem 759 mm. lesz, hanem kevesebb t. i. 759—of. Mindkét eset-ben tehát azon od. és of higanyoszlopocskák magasságának meghatározásáról van szó, melyet a estiben az edény higanyának felülete és a o. kezdőpont határolnak. Ezen magasságokat könnyű meghatározni, ha ismerjük a cső és az edény keresztmetszetének nagyságát. Legyen r, a cső felső részének belső sugara, r a cső alsó részének külső sugara és R az edény sugara, akkor: f—3'1415 r,2; fi=3-l4l5r2 és F=3,14l5 R2 honnan F-0=3-1414 (R2—r2) Minthogy pedig ugyanazon térfogatú higanyról van szó, világos, hogy acsőben magasabb lesz az ezen higanyból keletke* zett oszlop mint az edényben, vagyis a magasságok a kereszt- metszetekkel fordított arányban állanak. H-val az edényben és /í-val a csőben elfoglalt magasságokat jelelvén. H : h—3‘1415 r,2 : 3-1415 (R2—r2) és ha h= 1 mm., akkor H : 1= r 2 : (R2—r2) miből r,2 r2H-r2 Ezen viszony minden Kappeller-fél légsulymérő fenéklapján szám szerint bevésetik. Visszatérve előbbi példánkra, ha a higany a 760 mm. fölé a csőben 1 mm.-rel emelkedett, akkor a légsulymérői állás. r,2 b—760-r2 r,s RZ- Legyen p 1~i:=fC és legyen b1 a hőmérsékileg javitott lég sulymérői állás, akkor b1—760 a fokozatok azon egységeinek számát jelenti a menynyivel a normális álláson a cső higanya fennebb vagy lennebb áll. Ezen magasság egységeknek pedig* ha egy egységre a felszinjavitás c, akkor 2 mm.-re 2c és igy — (b1^-760) mm-nek (bl—760) e javítás felel meg. sí
