Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879
15 Ha o=a higany kiterjedési együtt hatója, c« ugyanaz az üvegre nézve és a higany normális magassága az edényben, akkor ugyanazon térfogatú higany és ugyanazon térfogatú edényre nézve Fj ■ 6 (1+Qí) és V2=e (lf3 C t) minélfogva Fi — V2 (aí--3cí) vagy még Fj — F2—*—e (3cí—rtt) vagy még F2—F1= —e (aí—3ct) miből Fj—F1= — e (a—3ct) t ....................6, A mint ezt Jelinek szintén találta, minélfogva-e (a—3c) t leszen a Kapeller-féle akadémiai légsulymérőnek teljes hőmérséki javítása. Es ha tesszük, hogy — a miként áll is — f (í)= —---és — e (a—3c) í-=f'(<) akkor még I T He b'=lflf(i)-j-/'(<) alakot is adhatunk ezen hőmérséki javítóinak Ezen képletnek mind az f(<)-je, mind f'(<)-je táblázatba vannak összeállítva. b) Felszinjavitás ról az itt leirt légsulymérők közül csak a Kappellerdéle akadémiai légsuly mérőnél lehet szó, melynél az edény higanya nem állítható be a kezdőpontra. 761 Világos tehát, hogy ha a csőben a higany esik, akkor az edényben emelkedik és viszont. Ha tehát 1. idom a higany- oszlop egy bizonyos hosszúságánál pl. 760 mm.-nél a higany alsó színe a lépték o- kezdőpontjával összevág, akkor ez a légsulymérő más állásánál nem lehetséges, mert haa higany a csőben pl. 1 mm. rel emelkedett, akkor az
