Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1879

14

Nevezzük b' nek a kiigazított 10 légsulymérői állást, akkor :

lf bt 1+Qí

■mit még igy is írhatunk :

=1t

1+atfbtf -at

lfaí

1«

tehát

b*=lt^lf ~ ^ a hőmérsék befolyásától kiigazított légsulymérői állás.

Schumacher szerint : a=c-00018018 és

b—0‘00001878. Vagy továbbá, ha az előbbi képletbűi tesz- szük, hogy = f(t) minthogy valóban ama tört t-nek

ugyancsak fügvénye ; lesz még :

b'=lt+Uf(í)

....................4,

U

gyanezen képlet utján tesszük meg a hőinórséki javitást a szivoruya alakú légsulyinérőknél is, ha azoknak szintén fokozata van.

Jelinek, a bécsi meteorologiai intézet igazgatója szerint a Kapeller-féte akadémiai lógsulymérőkre nézve a fennebbi 4, képlet nem elégséges, minthogy itt még az edényben levő higanynak és megának az edénynek kiterjedési viszonya is tekintetbe veendő. E végre pedig az előbbi 4, képletet még

f'(<) =—e (n 3c) t....................5,

f

üggvénynyel egésziti ki.

A javitást ez esetben ugyan is azo i különbség adja, mely a higanyt magába foglaló kiterjedt edény és a kiterjedt higany térfogata között minden egyes hőmérsékletre nézve fennáll; mert feltéve, hogy az edény a hőmérséklet befolyása alatt nem változik s a 0°C mellett az edény higanyának térfogata F0 és í°C mellett ugyanaz V,, akkor V1 — F# képezné a levő nandó javitást; ha pedig azt tesszük fel, hogy a higany a hő befolyása alatt állaadó s csak az edény változik, és hogy a higanyt magába foglaló edény térfogata 0°-Cnál F0 és í°C- nál V2, akkor a higany V2 — F0 különbséggel lenuebb esnék a normális helyzetnél. De mivel mind a higany, mind az edény a hő befolyása alatt kiterjed és a kiterjedés a kétféle anyag között nem egyenlő, azért a — V0 és F2 -F0 közötti különbség leend az igazi javítás. Azaz javitás=F1— F0—FjsfFo'—F! — F*.