Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1878
— 8 b) délkelet felé a Tolvajkut fölötti csúcs 539 a Sajgó fölötti csúcs 330 a Rózsainál csúcsa 326 a Királykáinál 246 c) a Keleti mellékcsucaok a Pappatak fölött 653, 413 a Plateau felső része az Eminaus fölött 430 a Plateau alsó része a Gilányi szőlők fölött, 335 a puskaporostornyoknál 295, 276, 269 a Leánypatak hegynyilásában levő csúcsok 493, 388 a katonai lövölde alatt 295 d) az észak-kelet felé levő csúcsok 494, 481, 448, 307 e) az észak felé levő csúcsok 773, 705, 635, 603, 454 í) a déli mellékcsucsok 578, 536 A Plesa-Stiavoli főcsucsa 685 in., mellékcsucsa 605 A Sárd és Zalatna felé vezető két felé elágazó utpontnál 288 A völgy és z aki hat á rán : A Dumbráva 429 A Kerékdomb 429—408 A Bilak 404 Ezen magaslatok M.-Igen és a Hegyalja felé alább szállnak egyes helyeken 354, 344,271,268, 260 Vajasd felé újból emelkednek. A Yaczkaros 429 Ezen hegység lejtői, főleg Sárd felé, homok- és mészkövekben igen gazdagok. A Dumbráva Sárd felé esik 344 A Kerékdomb Kisfalud és Borbánd felé esik 263 Borbánd felé különösen esik 305, 298, 252 A Bilak keleti részén levő „Ordöghegynyilas“ nevű völgyecske torkolatánál 236 méter. n r » ff ff ff ff ff ff ff n 77 77 77 77 77 77 III. Éghajlat. Gyulafehérvárit legújabban csak az 1875-ki év óta tétetnek rendszeres meteorologiai észleletek s pedig tagtársam Avéd Jákó tanár ur által, kinek is az idetartozó adatokat ez alkalommal legmelegebben megköszönöm.
