Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1878
6 mutat; igy Borbándnál 226 métert, Kisfalud fölött 245—248 métert, Sárd felé 248—256 métert. A nyugati határt a Dosu-Mamutu hegység képezi, melynek legmagasabb csúcsa 780 méterre emelkedik; ezen hegység számos kiágazásainak legalacsonyabb részein a gyulafehérvári szőlők terülnek el. A völgynek e része már jóval magasabb, mint a keleti és déli rész. Ha délről észak felé a méreteket tekintetbe veszszük, a következőket találjuk: a Rózsamál-szőlőnél 261 m., a puskaporostorony őrtanyájánál 269 m., a második puskaporostoronynál pedig 276 métert. A Gyulafehérvár körül elterülő völgy tehát, mint emlitém, hosszan nyúló négyszög, melynek kiterjedése, délnyugattól északkelet felé egyenes vonalban véve, s pedig a Maros jobb partján levő „Caramba“ nevii volt fogadótól a váron és városon keresztül a tövisi ut irányában a Bilak alatti „Ördöghegynyilás“-ig ter- jedőleg körülbelől 9775 méter; a Marostól (Felső-Váradjával szemben) a vasúti indóházon, a város- és váron keresztül, egészen Sárdig, tehát a délkelettől északnyugati irányban képzelt egyenes vonal hossza 9660 méter. A déltől észak felé gondolható egyenes a marosportusi Ilidtől — a katonatemetőn keresztül — a Dumbráva és Kerékdomb hegycsúcsok közötti hegy lej tőig 8740 méter. A kelettől nyugat felé a kisökrüsi szölőlábtól a váron és városon keresztül a drombári hidasig fekvő egyenes 4710 méter. Ezen leirt területre terjeszkednek ki a Gyulafehérvár környékére vonatkozó növényzeti megfigyeléseim. . A völgy déli, nyílt része agyagban és homokföldben gazdag; a völgy középső része többnyire jó termő föld, mig nyugati része itt-ott a földet vörös-sárgára festő vasoxydban gazdag, vagy máigába való átmeneteket mutat; a völgy északi része mészkőze- tekben bővelkedik, keleti része pedig itt-ott ingoványos s főleg a Maros kiöntései által lett üledékes talaj. Az éghajlat a szőlőművelésnek kedvezvén, szőlőkerteket főleg a völgy nyugati határán, a dél, délkelet és kelet felé fekvő hegy oldalain találhatni; igy a hires Rózsainál Rózsainál és Sajgó nevű szőlőhegy részeivel; a Giláuy Nagy- és Kisökrös nevű részeivel; a Podej Rigómái, Borzamál, Eiőmál és Borpatak részeivel; a Puskaporosbástja körüli szőlő Leánypatak és Pappatak neTÍi részeivel.
