Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1877

27

d = x (An — A) + f5 (An — Á)*

a mi a miként látjuk a Bauern feind-féle

c — b (760 — B») + b\ (760 — B°)2 egyenletnek tö» kéletesen megfelel, annál is inkább mivel a Bo helyett a Holostérről ezeIJl légnyomás mellett leolvasott A számot vehetőnek véii, mikor is volna c' - b (760 - A) + b' (760 - A)2

3) A hőmérséki javítás mindkét egyenletben tökéletesen egy jelentőségű, mert Höltschluél

i = bt és Bauernfeindnál

c" = at, melyekben t a leolvasrtt hőmérsékletet b és a pedig az észlelés által meghatározandó állandókat jelöli.

4) Ezek alapján a Höltschl féle

Bo — A + a + bt + a (An — A) — S (A„ — A)2 egyenletbe An — 760, a, b a és § helyett a megfelelő c, — a, b és b' tétetvén, nyeretik

Bo = A + c — at + b (760 — A) 4 b‘ (760 — A)2 . . . átalakitott Höltschl ésBo — A + c — at + 6 (760 — A)f b' (760 — Al3 . . . eredeti Bauernfeind vagy megfordítva a Bauernfeind-féle egyenletben helyettesítvén és An — A — J tétetvén nyerjük

Bo <=A + ai-bt faJ-i-iiJ*

.............átalakitott Bauernfeind

é

s Bo = A ár a + bt 4 a J + 3 «/2 . , . k . eredeti Höltschl

Most még csak látnunk kell azon eljárást, melylyel Baunrufeind ezen

egyenlet állandóit meghatározza.

1) A C állandó javítás. Mig Höltschl a körlégben természetesen előállott változások mellett találja célszerűnek a javítások állandóinak meghatározását, addig Bauernfeind ellenkezőleg jár el: ugyanis Holostért elegendőig széles és mély hengeralaku fehérbádog tálba és ezzel együtt ismét egy nagyobb az előbbihez hasonló anyagú, jéggel megtöltött tálba, az egészet pedig elegendőleg nagy és vastag fémharangba helyezte, mely vastag tükörüveg segélyével léghatlanul elzárható. A harangot a légszivattyúval és ezt ismét a higanynyal telt két légsulymérői csőből álló Manometeruek egyik ágával fémcsövek kapcsolják egybe, mig a Manometer második ága a légkör irányában nyilt.

A valódi légnyomás a normallégsulymérőről olvastatik le. Mihelyt a légszivattyú által a Holostérre és a Manometerre nyomás gyakoroltadk, mely a légköri nyomást vagy felülmúlja, vagy utói nem éri, a Manometer higanynyal telt mindkét csövében felület álláskülümbség áll elő, melynek nagysága a kéz ügyben álló Kathetometer által határoztatik meg.

Magától érthető, hogy egyetlen megfigyelő mindezen leolvasásokat és meghatározásokat egy idejüleg végrehajtani képtelen, mi pedig a pontosság