Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
47 ezen általános osztályzat megállapításánál. Testületünk mind két irányban megtette javaslatait. Az általános osztályzat megállapításánál az érdemjegyek tulnyomóságát tartotta legigazságosabbnak. A rendtartás többi §-nak módosítását szintén javaslatba hozta. Nevezetesen kiemelte, hogy a Rendtartás nem karol föl önállóan mindent, mi a középtanodai oktatás meneténél előfordul, hanem úgy tűnik föl, mint valami másnak kiegészítő része ; nem irja elő azon szükséges ügyiratokat, melyek az igazgatói ügykezelésnél szükségesek, hanem csak ezekre mint fennállókra hivatkozik. Mindenek előtt tehát ezen hiány pótlását látta a testület eszközlendőnek. A 3. §-t igy módosította a testület: „A beiratást az összes ifjúságra nézve az igazgató, ezen kívül egyee osztályokra nézve az illető osztályfőnök végzi. A beiratás mind az igazgatóra, mind az osztályfőnökre nézve az I. alatti minta szerint eszközlendőaz igazgató beiratási ivei, melyek egybefoglalva az anyakönyvet képezik, mint a statistikai adatok forrásai az igazgatóság irattárában tartandók.“ A 6. §-t „A felsőbb osztályba való fölvétel a megelőző osztályról szóló kielégítő bizonyítvány, vagy ennek hiányában -— ha hiteles előljárósági bizonyitványnyal tanúsítja, hogy a megelőző évben egy közóptanodát sem látogatott — külön vizsgálat alapján történik stb.* — A 14. §. utolsó kikezdésót: „Különösen ügyelmezte- tendők a szülők vagy helyetteseik, hogy oly tanulót, ki igazolatlanul, habár szakadozottan is, annyi órát mulaszt el, mennyi a háti órák száma, az intézetből kilépettnek tekintenek, s azon esetben, ha tanulmányait tovább akarja folytatni, az elmulasztott időre eső tananyag részletből fölvételi vizsgát kell tennie, melyért a magánvizsgálatokra kiszabott 40 frt dij fizetendő. Különben stb.“ — A büntetések fokozatai közé a 13. §-ban a bezáratást és iskolában marasztást is fölvettük s a fj. végét igy pótoltuk : „Mindezen büntetések az osztály könyvbe bejegyzendők s az 5 ö és 7. pont alattiakról a szülők is értesitendők“ «tb. A 22. §-t: „Ez időszakokban általános iskolai szünnapok : pünköst vasárnapja, hétfője és • keddje, továbbá király ő Felségének születése, neve s koronázási napja, mely utóbbiak külön iskolai ünneppel ülendók meg. Azonfelül szünnapok : a farsang három utolsó napja, május elseje, az országos vásárok napjai, az igazgató névnapja s végül a tanárrestület által engedélyezhető 2 nap a majálisra. A 33. §. utolsó felét: „Kívánatos azonfölül, hogy főleg a rokonszakok tanárai — a nélkül, hogy az előadásba szólnának — egymás tanítását meglátogatva közvetlen tudomást szerezzenek a tanulmányok kellő haladásáról, — mely látogatások, valamint az igazgató látogatásai s egyéb akár a fegyelmet, akár a tanítást illető éraközi események is az osztálykönyvbe bejegyzendők.“ — A 46. §. utolsó felének módosítása: „Oly tanulók, kik
