Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876

27 mely utóbbinak k ülönállók, téde csavarral mozgatható részét tetszés szó* rint közelebb hozhatjuk egymáshoz, vagy eltávolíthatjuk, s kelló keskeny nyílást hagyhatunk. Ezen tárgyak szilárdon álló, többnyire öntött vasból készült kis asz­talkán megerősitetnek. Az elhelyezés következőleg történik: A 60 foknyi törőszöggel bíró, flintüvegböl készült hasáb az asztal közepére függélyes állásba tétetik; két távcső ezzel szemben úgy állittatik fel,hogy ezeknek víz­szintes tengelyei egyenlő szögek alatt, tárgyüvegei pedig a hasáb két lap­jára irányozva legyenek ; a harmadik távcső tengelye a két előbbi távcső tengelyével tompa szöget képezöleg állittatik fel, tárgyüvege pedig a ha­sáb törő szöge felé irányittatik. Az első távcső legyen közönséges földi távcső, melyen át a szemlé­lő a színképet vizsgálja; az ezzel átellenében levő második távcsőnek szem­üvege helyére erősítjük tinóm hasadéku ernyőt; a harmadik távcső külső végén levő lencse ; gyüpontjában felállítunk egy üveglemezt, melyen egy milliméter léptéknek, körülbelül 15-szer kisebbített photographiai képe van , ezen lépték fölött és alatt az üveglemez be van ragasztva ónlemezzel (sta- niollal.) Az ilyformán felállított szinképelmező készüléket azután következőleg használjuk. A hasadékkal bíró ernyővel ellátott távcső elé a hasadék irányá­ban állítjuk fel a Hunscn-féle gázlámpát és egy czélszerüen elkészített tar­tóra illesztjük a kémlelendő ásványdarabkát. A tartót úgy állítjuk fel, hogy vízszintes karjának vége, melyen a kémledarab tartására, érenysodrony van, épen a lámpa kürtője fölött a láng külső részébe nyúljon. Ha ekkor a földi távcsövön át a festett láng színképét a flintüvegböl készült hasábon vizsgáljuk, azt tala juk, hogy ezen szinkép a közönséges fény színképétől lényegesen eltér, mert benne nem találjuk a sziuek foly­tonos sorát, hanem csak egyes fényes színezett vonalokat. így a sárga Nátriumláng színképe cs>ak egy sárga vonalból áll. Min­den elem alakra nézve hasonló színképet ad, mely egy vagy több színes vo­nalból álibat, mely vonaloknak helyzete a színképben állandó. Ugyanazon? elem mindig ugyan azon szinképet idézi elő. Ha a lángban Natrium és Kalium vegyület egyidejűleg van jelen, akkor a színképen a Natrium sárga vonala mellett a Kálium két vöröses viola- szinü vonala épen oly tisztán látható mint a Natirumi. A második távcső­be illesztett milliméter lépteknek képót a színképpel egyszerre látjuk, úgy, hogy képesek vagyunk minden színvonalnak helyzetét s egyszersmind viszonylagos távolságát legpontosabban meghatározni.

Next

/
Thumbnails
Contents