Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
25 "kát a küllángnak alsó részéhez tartjuk, körülbelül 5 mm-nyi magasságban a béltől. Ha a kémledarabkát a beliáng begyébe tartjuk, akkor megfesti ugyan az a lángnak egész felső részét, de szint; sokkul gyengébb és e mellett még a láng is annyira lobog, hogy határozottan, főleg csekélyebb színezetet, nem igen észlelhetünk. Ajánlatos tehát a kémiedarabkát mindig a külláng széléhez tartani s nem a kék láng hegyébe, mint Dr. Heheerer „Lőthrobrbuch" cziinü különben kitűnő müvében tanácsolja azt. Ha pontosabb kísérleteket kell tennünk, akkor a borszeszlámpa helyett használjuk az ily észlelésekhez igen alkalmas, pléhkürtuvel ellátott Bimsen féle gázlámpát és „mm világító“ gázat. Ezt a lámpát lehet a legpontosabb láng- és olvasztási kísérletekre egyaránt használni. Ezen lámpa lángja három ponton kiváltképen használható: az alsó részt, mely a legkisebb hőfokkal bir, előkisórletekre és főleg sókkal való lángkisérletek eszközlésére, — a lángnak azon részét, mely a lámpaesőtói 5 mmnyi magasságban van, már olvasztásra is lehet használni; végül a feltett kürtő fölött4—5 mmnyi magasságban levő harmadik rész főleg olvasztási kísérletekre alkalmas. Bunsen szerint a lángnak ezen helye 2300 C. hőfokkal bir s olvasztótérnek neveztetik. A kísérletek rendesen csak ezen két utóbbi helyen tétetnek. Ha ilyen lángkisérletnél több aljas sót összekeverve a lángba tartunk, akkor a láng folytonosan más-más színezetet nyer, a mint a sók olvadékonyságuk és illekonyságuk szerint a lángot hamarább vagy későbben festik; mely körülmény folytan a keverékrészek illekonysági Ó6 olvadékonysági fokait is meghatározhatni. A lángszinezést oly esetekben, midőn a kőzet magára lángnál meg nem olvasztható, bontó anyag hozzáadása által idézhetjük elő vagy fokozhatjuk. Így például a Kuli közvetlenül nem fedezhető fel olyan kovusa- vas vegvületekben, melyek ebből — Káliból — csakis nehány százalékot tartalmaznak. Azonban, ha tiszta Gypszport adunk a vegyülethez, akkor a Kali kimutatható, minthogy ezen műtét által a kovasav a Gypsz lueszéhez szegődik, a Gypsz kénsava pedig a Ralival egyesül s ekkor az utóbbi mint kénsavas Kait illékonyságánál fogva könnyen előtűnik. Az egyes tiszta fém vegyek ily lángkisérlet utján határozottan felismerhetők; azonban ha több fémvegy együtt van jelen valamely kőzetben, vagy ásványban, akkor a láng színezete ezeket mind nem mutatja meg. Így1 a Kali és a Natvonsók keverékében csak is Nátron-láng, a Baryt és Strontiansók keverékében pedig csak is a Baryt-láng látszik. Ezen hátrányt elhárították két igen érdekes újabb találmány által.
