Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
19 «kkor a Delcsse módszere Bierint megmérhetjük a papírra ragasztott és alti tán kivágott ónlemezeket. A megmérés által nyert összegeket azután kellő számmürelet által az igazi mértékekre lehet visszavezetni s arányba állítani. Ha egy négyzet- hüvelyk énlemez súlyát tudjuk, akkor a darabkák súlyából kitudhatjuk azt is, mily területünk az egyes, többnyire szabálytalan elegyrészek, ennek »lapján pedig a területeket is a sulylyal viszonyba hozhatjuk. •VI, Vegyeiemzések A különnemü kőzetek vogyelmezése csak annyiban különbözik aa egyneműek elemzésétől, hogy ezen utóbbiaknál a műtétek egyszerüebbek, a könnyebben eszközölhetők; de ha a kőzetek meghatározása igényeli, hogy annak elemeit is kitudjuk, akkor mindkétféle kőzet elemzése csaknem egyre megy ki, mert a természetben úgyszólván csak két elem fordul elő szabadon, t. i. a Kén és a Sséiuiny, az első mint termés fán, a második mint Graphit 4» Anthracit. Ha az eddig felsorolt módszerek alkalmazása mellett még nem lettünk képesek valamely különnemü kőzetet meghatározni, vagy ha különben is czélunk a kőzetet további vizsgálása, akkor a vegyelmezés módszeréhez fordulunk, mely gyakran döntőleg lép fel a meghatározásoknál. Például meghatározandó egy kétféle elegyrészből álló kryptomer kőzet, melynek két elegyrésze közül az egyik valamely savban feloldható, míg a másikat ugyanazon sav nem bántja. Ily alkalommal a két elegyrészt valamely savval egymástól könnyedén el lehet különíteni, és azután a feloldatlan, valamint a savban feloldatt elegyrészt külön-külön miuóltges és mennyileges vegyelemzés alá venni, s ezen utón a kőzetben létező ásvány fajo1!«.;, fci.smerui és megállapítani. Ha ellenben mind a két elegyrész csak ugyanazon savban volua feloldható, vagy, ha a kryptomer kőzet több oly elegyrészt tartalmazna, melyek ugyanazon savban, vagy átalában ugyanazon kezelés után egészen vagy legalább részben felbontatnának, akkor ezen elemzés csak ás úgynevezett ^sommás-vegyelemzés“ (Bausch-Analyse) volna, mely közvetlen eredményt nem ad, hanem melynek eredményét a körülményeknek megfelelő magyarázás (Interpretation) és elméleti kiszámítás által nyerhetjük, s igy azután közvetve az egyidejűleg vizsgált különböző ásványfajok megismeréséhez juthatunk. Minthogy őzen eljárás mellett tiszta elegyrészeket nein nyerhetünk azon kérdés támadhat, hogy vájjon mi czélszerübb, az-e, hogy az elemzést,
