Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
17 roennvileges kiszámításait összehasonlítjuk, azokban gyakran a legeltérőbb adatokkal találkozunk. Legkönnyebben eszközölhető kettes-kőaetek mennyileges meghatározása. Az azokban levő két elegyrésznek ugyanis viszonylagos mennyiségét úgy határoz hatjuk meg, ha előbb a kőzetnek tajsulyát és térfogatát megállapítjuk,'azután az imént leirt mechanikai utón azt szétbontjuk s két elegyrészének fajsulyát és térfogatát külön-ktilön meghatározzuk. Az így nyert adatok alapján az elegyrészek keresett viszonylagos mennyisége következő képlet szerint számítható ki. Legyen a nehezebb elegyrész fajsulya = «I. a könnyebb elegyrész fajsulya = d maga a kőzetnek fajsulya = D. és továbbá: a nehezebb elegyrész térfogata = v. a könnyebb elegyrész térfogata = v’. Az általános szabályok szerint felállíthatjuk e képletet: A sulyyiszony kiszámítása eszerint igen könnyű volna, ha felteszszük, hogy a két elegyrész fajsulyai feltűnően különbözők s a kőzet ment likacsoktól s több idegen elegyrésztől; miért is ezen módszer alkalmazhatósága megszűnik, ha a két elegyrész fajsulyai csak csekély különbséget mutatnak. Deleeso egy más módszert hozott ajánlatba a kőzetek elegyrészeinek meghatározására. Ez mechanikai eljáráson alapul, mely eljárás azonban Naumann szerint nemcsak fáradságos, hanem eredménye is bizonytalan ; mindennek daczára ez mégis bizonyos'esetekben úgyszólván az egyedüli segédeszköz piaiad az ilynemű meghatározásokra. Ezen módszer Naumann. Geognosiájában levő leírás szerint — melyet alább közlök — csak akkor alkalmazható, ha a kőzet phaneromei’ ellenben nem használható, ha a kőzet kryptomer. Ha felteszszük, hogy az elegyrészek valamely kőzetben egyenletesen összekeverve fordulnak elő, akkor kimondhatjuk, hogy ezek mennyiségei térfogatukra nézve olyformán viszonylanak egymáshoz, mint a kőzeten tett valamely átmetszósi lapon levő területek összegei. Ha tehát az egész átmetszési lapnak területe = P. — és az átmet- szési lapon levő egyes elegyrészek területének összege = p, p’, p” stb. vd -f v’d’ •melyből azután v és v’ viszonyára nézve lesz az arany: v: v’ *=» D—d’: d—D.
