Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
12 22 f> cm. nagj'aágu Mosekaüoegen roppant nagy mennyiségben, mig ellenben» egy 4Q omnyi A fog nnsiaca illámon esek igen keveset láttam. Elég éles nagyítás mellett a közinek Mikrolitliaiban még különböző- zár vények is észlelhetők, u. m. rolyadékcseppck, gázbuborékok, üveganya- gok gázbuborékokkal, kőanyagok és végre más parányi jegőezök. A fennemlitett 4Q cmnyi Mágnesiacsillúm számtalan ilyen apróbb és néhány nagyobb folyadékeseppet tartalmaz, mely utóbdiak főleg az egyenes fonálalaku zárványok hosszában fekszenek. A 22.5 Q cmnyi Alaszka- üvegben valami 40 ilyen folyadékeseppet találtam, melyek a nagy átló irányában megnyúlt rhoinbot képezvén, szépen, sorokban, mint a gyöngyök állanak. Ezen zárványok véghctetleu kicsinyek , Zirkel számításai szerint dur. va szemű Granitqnarczban 0.01 Q mmnyi téren 250-t találhatni, és Sorby odós szerint egy köbhüvelykre több mint 1000 millió esik. Kzeu folyadékok (Jeisler szerint részint szénsavból, részint pedig vízből állanak. A górcsövi .vizsgálatok által sok esetben képesek vagyiiuk az elegyrészeket mint bizonyos ásványfajokat meghatározni;, de ez csak akkor sikerül, ha a vizsgálatnál az elegyrészek jellemző tulajdonságai tisztán kivehetők j ezekre tehát annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk, minthogy csak is ily módon vonhatunk helyes következtetéseket. Ehhez azonban nem csekély jártasság kívántatik;. - szorgalom és- tkitartás a legszebb eredményekre vezethet. Szükséges itt is, mint átalában az ásványok meghatározásánál, mindenek előtt az egyes elegyrészek, — illetőleg jegőezök alakjait megállapítani, melyeket csiszolatok átmetszeteiben láthatunk. Ügyelni kell továbbá az előtűnő repedések irányára, melyek kétfélék. lehetnek, u: m: szabályosak,mikor az elegyrész lvasodással bir, s szabályra- la nők, a midőn az elegyrész hasadással nem bir. A hasadások megítélése végett szükség, hogy azoknak minőségi lakait és irányukat, valamint az ezek által netalán képezett szögeket a mi- k-rogouiomuter segélyével megmérjük — Vigyázni kell továbbá az elegyrészek átlátszósága fokára, fényére, színére s többszinüségére (Pleochroismus). Ezen utóbbiak meghatározásánál az ásványtanokban előirt, ide vonat- Iíl ú szabályok tekintetbe veendők. III. A sarkitó-készülékek alkalmazása A jeggőezökön mutatkozó többszinüségi tünemények (Pleochroismus)' ö. • . ás összefüggésben vannak a sugárirányitással, vagyis sarkitással (Pola- riautio), miért is a kőzeteknek, illetőleg elegyrészeik: az ásványoknak meg-
