Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875
— ' — r> ritva porlékony, ellenben égetve nagy tartóssággal bír ugyan, de a szépség kifejezését a külsőleg használt festék alkalmazásával sem adja vissza. A törékeny gypsz túlfehér színe élettelenné teszi az alakot és csak másolatok öntésére alkalmas. A viasz változékony anyag, azonban fénye -- s áttetszősége miatt előleges minta gyanánt ezélszerüen fölhasználható A csont kis darabokban fordulván elé, nagyobb müvek készítésére csak fáradságos összeillesztés után alkalmazható. A Ja ruganyos puhaságánál fogva kitűnő anyag és az ebből készült faragványok bizonyos bensőséget tükröznek visz- sza, de csekély tartóssága és változékony színe miatt csak ideiglenes müvek készítésére használják. Az erezet vagy fémet öntés által könnyen lehet alakítani s tartósságuk, valamint hordképességiiknél fogva korunkban is alkalmaztatnak. Az arany és ezüst kiválólag alkalmasak lennének a szobrászathoz, azonban ezeket mai napság hiú fényel- gésre használják. A nemeskövek nagyon kicsinyek s túlságos' átlátszóságuk és erős fénytörésük zavarólag hat. Némely közét -nemek vagy nagyon kemények, vagy pedig egyenlőtlenül színezettek. Egy művész mondása szerint a szobrászatban az agyag élet, a gypsz halál, a márvány föltámadás. Művészi alakításokra eddigelé Amárvdny bizonyult legalkalmasabbnak, mivel keménysége daczára ruganyos és színe, valamint gyenge áttetszősége elérhetlen lágyságot, bensőséget kölcsönöz a szobornak s ha a fajok kellően választatnak, minden, szervetlen anyagnál szebben tüntetik elő a különböző nem, kor s foglalkozás szerént változó bőr szépségét, finomságát vagy durvaságát. Végül még néhány szót a szobrok színezéséről. Sokideig volt vita tárgya azon kérdés, vájjon a régi görögök használtak-e festéket szobraik bevonására? Miután tudjuk, hogy Praxiteles azon
