Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875

tanácsi rendelettel az eddigi nngustus- septei»ber helyett jidins augnstns havak jelöltettek ki s egyszersmind az átmeneti intézkedések megtételére utasítás adatott. A tanári karból Keserít József maros-vásárhelyi gyom. igazgatónak, Karácson Márton pedig ugyancsak a m.-vásárhelyi gyom. ti- növelde igazgatójának neveztetvén ki, helyettük e gymnasimnhoz Szt.nf- péteri János m.-vásárhelyi, Nagy István sz.-udvarhelyi tanárok hason minőségben áthelyeztettek, Sánfha János a Ssent-István íinövcldébe aligazgatónak, Plapperer Ferencz helyett Barabás Gergely főelemi tani tó tornatanárnak kineveztetett.

2) A szünidőre vonatkozó változással kapcsolatban a tanévet 1876. sept. 15-én kezdettük meg oly formán, hogy sept. 13,, 14. és 15-én a beiratásokat eszközöltük, az első osztályba csak azon gyermekeket véve föl, kik a 9 évet betöltötték s a magyar nyelvből és számtanból jósikerrel fölvételi vizsgát állottak. Sept. 16-án a magántanulókat és azokat vizsgáltuk meg, kik rósz osztályzatot kapván vagy valamely tárgyból a vizsgálni, letételében akadályozva leven, javitó , vagy pótvizsgálatra jelenkeztek. Sept. 19-én ünnepélyes isteni tisztelettel a Szentjeiket segítségül hívtuk, a fegyelmi törvényeket fölolvastuk és megmagyaráztuk, a szokásos jutalmakat kihirdettük, az ifjúsághoz buzditó szavakat intéztünk s igy az előadások sorát megnyitottuk. A beiratások alkalmával kitűnt, hogy az ifjúság létszáma ez idén is jelentékenyen emelkedett A múlt évben ugyanis beiratta magát 179 tanuló s év végén vizsgálatot tett 173; az idéu beiratta magát 202 tanuló, év végen vizsgálatot tett 191 tanuló.

3) Az év folyama alatt a tanmenet részletei következőkben jelezhetek .

a) A tanári kar minden ügyekezetét oda fordította, hogy a tananyag az időhez mért arányban legyen beosztva s a rokon tantárgyak közt levő összefüggésre való tekintettel a parallel haladás megtartva. Miért a három tananyag beosztó értekezleten minden tanár részletesen fölsorolta tárgyának a kérdéses időszak alatt tárgyalandó pontjait, mely alkalommal mig egyrészt az egész tanártestület tudomást szerzett minden egyes tantárgynak az egész szervezetbe ékelődő haladási állásáról, addig különítsen a szaktanárok alkalmat vettek magoknak arra is, hogy módszertani vagy más ezzel kapcsolatos összefüggésben levő és irányadó nézeteiknek kifejezést adjanak. Úgyszintén nem mulasztotta el a tanári kar az ifjúság koronkinti haladását nyilvántartani, mire eszközül leginkább az osztálytanári értekezletek szolgáltak. E végből a rendes értekezleteken kiviil tartottunk négy osztály- tanári értekezletet, melyeken minden osztályt általánosan és részletesen megbíráltunk. Hely szűke miatt csak az első és utolsó értekezlet eredményét s itt is csak az általános bírálatokat jegyzem ide. Az első értekezleten