Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875

15

megállapított terv szerint — készítőnek. „E müvet nemcsak szép- tani és erkölcsi szempontból tartják be végzett tökélynek, hanem technikai és anatómiai tekintetben is, minthogy kidolgozása a leggyakorlottabb kezekre és a test egyes részeinek alakítása a leghevesebb fájdalmak által okozott, csaknem görcsös kifeszültségben az emberi test szervezetének legpontosabb ismeretére mutat.“1) Midőn 1506-ban Fel. de Freddi e világra szóló remeket a Titus fürdők romjai alatt fölfedezte, több részlet hiányzott abból és Cornachini, ki azokat kiegészítő, nem találta el az apa karját, mely eredetileg nem volt a magasba nyújtva, hanem meggörbítve úgy, hogy a kéz a fej hátsó részén a hajba markolt.

II. Festészet.

A festészet az eszmének színek általi értelmezése s nem anyaga által teremti elő a művészet szervét, hanem inkább a szellemi kezelés által válik annak kifejezésévé, vagyis még a szobrászat valódi térben mozog, addig a festészet tere eszményi és mig ott az idomok a tapintás érzéke által is felfoghatók, itt a távlati rajzolás által sikra vetett idomok csak látszátosak és nem tapinthatók. Mindazonát a festészet a színek és rajz helyes alkalmazása, az árnyék és világosság helyes el rakása által képesítve van a benső élet legfinomabb nyilatkozatait is magas tökély! yel kifejezni s tárgya mindaz lehet, mit gondolatokba elrendezni, eszménybe foglalni és plastica által szem elé állitan. képesek vagyunk.

A festészet tárgya ugyan az egész világ, de mivel az összes természetet az emberi szem egy tekintetre felfogni képtelen, a művész feladata annak részeire szorítkozni és ezen részletekből választani festménye minden motívumát ős utánozni a természet virágait, gyümölcseit, tájait, állatait s végül az embert, Azonban nem szabad a természetet minden megválogass nélkül, szolgailag utánoznia, mert nem a merő igazság elérése a festé') Lásd Dr. Éltes Károly „Romai ut a zsinat alkalmából.“ czimü jele» müvébe an 490—536. lapokat.