Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1874
— 5 (Természettudománvi társulat közi.) Ez és elihez hasonló levezetések által pedig utasít minket, hogy egészségünk épen tartása ezéljából minő módokhoz folyamodjunk, szóval életrendünket miképen szervezzük. Sőt ujabbi tapasztalatok nyomán óvatosan ugyan, de különösen a tengeri zivatarok előre is jeleztetnek a hajózás nagy hasznára Franeziaországban ugyan is 8 évi előkészület után Le Verner tervezete szerint a következő rendszert fogadták el, mint a hajózásra nézve legelőnyösebbet. A párisi csillagda naponkint reggel 21 francia s 42 külföldi állomásról kap időjárási jelentéseket, este pedig ló helyről. E külföldi állomások, Törökország kivételével, Europa valamennyi országára szétoszlanak; a hálózat legszélső pontjai: Pétervár, Moszkva, Odessa, Trieszt, Nápoly, Lissabon, Valentia (Irlandbau), Haparanda (Finnlandhatárán.) A reggeli s az előtte való esti jelentéseket egybevetve, következtetnek a legközelebbi napon várható időjárásra; ha valószínű, hogy az idő tartós lesz, jelentik a kikötőknél, hogy nincs mitől tartani Ha el hm ben a kilátás kétes, akkor bevárják még az esti tudósításokat s ezeket az elébbi jelekkel egybevetve ítélik meg, van-e ok az aggodalomra s erről még ugyanaz nap este tudósítják a kikötőket. (Természettudományi társulat közlönye. 1869.) Az időjárásnak előre való jelzése rövid időközökre tehát már is több esetben lehetséges, melyek bár most még tartózkodók és''habozok, mind határo/.attabbari fognak fölléphetni ké-őbb a földművelés, hajózás és kereskedés megbecsülheti«» hasznára s hozzá tehetjük, hogy magának az időjóslástanriak is nem csekély előnyére, minthogy ez által közelismerést vívhat ki maga számára. Nagyon természetes, hogy ily előre történő megjövendőlések csak ott és úgy lehetségesek, ha az összes állomások között távírdái összeköttetés van, mert hiszen valamely helynek bizonyos napra szóló időjárását más messzébb és közelebb eső vidékek időjárása határozza meg; az elzárkózott állomás több évi észleléseiből is csak ugv vonhat következtetést éghajlatára nézve, ha előbb az országnak, melynek közepette van, éghajlata ismeretes előtte; de ezzel működésének eredménye befejezve is van és ép oly kevéssé kérdezhetnék tőle, hogy csak a következő órában is minő időjárás leszen, mint a csatatértől több mértfüldnyire őrállomásra rendelt katonát kérdezhetjük meg a következő pillanatokban állómásán történendő események felöl. Az észlelő állomás felállításának czól ja tehát nem oda megy ki, hogy észleleteit félté kenvén önmaga számára őrizgesse, hanem hogy adataival befolyjon ama nagy munkába, mely oda törekszik, hogy az időjárás általános törvényeit kikutatván, ennek alapján nemcsak fényt derítsen olyan társadalmi, nemzetgazdaságtani orvosi és más kérdésekre, melyeknek kellő megfejtés« még eddig csak azért nem sikerült, mert nem meteo'ologiai mint valódi alapjokon vizsgáltattak meg; hanem számos és a föld legkülöriibőzőbb pontjain működő állomásnak távíróval eszközölt összeköttetése segélyével, ha rövid idővel is előbb, de minden esetre előre jósolhassa meg az időjárás milyenségét. E czélokért küzd észlelői állomásunk is. Czélja ugyan is egy oldalról több évi észlelés keresztül vitele után meghatározni Gyula-Fehérvár éghajlatai, s ezzel kapcsolatosan némely más gazdasági és társadalmi helyi kérdésre feleletet adni; másoldalról pedig adatainkkal befolyni részint Magyarország éghajlatának meghatározására, részint egy csöppet vinni az észlelési adatoknak ama nagy óceánjába, melyből a még meg nem határozott időjárási törvények lennének kihalászandók. * * * Meteorologiai észleleteket Gyula-Fehérvártt Keserű Mózes akkor csillagász-kanonok 1843-ban kezdett vezetni és folytatta azt 1844, 45, 46 és 47 években a ieykitartóbb pontossággal. Irományai közül az 1846. évieknek csak egy .részét tálalhattam meg és ezért ez évi észleleteket legalább egy időre a közlések sorából ki kellett hagynunk. A következő évekből csak 1848-ról találtam némi jegyzeteket, innen semmit 1860-ig. Inneniül
