Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1857

-33Erdélynek fönemlített csendesebb, boldogabb napjai annyi vész után, végre e levéltár sorsát is jobbra fordíták. Őrizete, mely a káptalannak eltörlése után világiakra vala bízva, VI. Károlynak 1729-ki rendelete nyomán újból eredeti gondnoksága alá került. A levéltár több Ízben rendeztetett, mely rendezésnek bóvégeztéröl 1803-ki april 30-án jelentést tön Mártonfy József püspök. E jelentést a királyi kormány Ö Felségének fölterjesztvén, 1807-ki sept. 25-én azon kegyes válasz érkeze, hogy a régi requisitorok hivatala visszaállittassék, az okmányok lemásolására alkalmas szobának kibérlésére az ország pénztárából negyven forint utalványoztassék.

Az okmányok lemásoltatását csak a kormányszéknek különös rendelete mellett lehete kieszközölni. Újabb időben e felhatalmazást a kerületi hivatal adja, mely a levéltár őrjének — e tisztet itten az olvasókánonok viszi — bémutatandó, ki a kívánt okmányt a két requisitor egyikével a meghatározott díjért lemásoltatja, aláírja és a levéltár pecsétjével ellátja, h)

e) Batthyány-lntézet.

„1784. Urániáé C. Ign. de Batthyán Ep. Tran, posuit.“ E szerény fölirat, mely a várnak éjszaknyugoti szegletén álló ódon épület déli homlokzatán olvasható, jelöli Károlyfejérvár egyik leg- becsesb kincsét és hirdeti egyik lángkeblü püspökünk halhatatlan nevét. A batthyáni-intézet ez, mely a csillagdán, egy ásvány-érem- és régiséggyüjteményen kívül honunk kéziratokban leggazdagabb könyvtárát foglalja magában. Ez intézet alapítását illetőleg a következőket olvashatni tanodánk 1803-ki april— röl szóló jegyzőkönyvében: „E hó 14-én hala meg Bécsben gróf Migazzi Kristóf bibornok és bécsi érsek 5 eminencziája, ki a nyitravármegyében fekvő Maróth nevű jószág megvásárlására szükségelt pénznek megszerzése végett könyvtárát erdélyi püspök, gróf Batthyáni Ignácznak negyven ezer forinton adta volt el, ki azt Erdélynek ajándékozd.“ Ha ez öszveghez ama költségeket számítjuk; mikbe az épületnek (ez a trinitariusok temploma volt, lásd a multévi tudósítványt) helyreállítása került, s hozzávesszük azon 38200 forintot, melyeket 1798-ki julius 3t-ón Bonczidán kelt adománylevelében egy csillagász, egy könyvtárnok és két szolgának ellátására adományzott: némü fogalmunk lehet a kegyes föpászlor alapításának nagyságáról. A magasztos muza — Urania— magán tisztelői között a new-yorki Dudley Blandina özvegy senatornön kívül alig ismerünk alapítónkhoz hasonlítható kegyeletüt.

Az intézetnek — melynek tenger feletti magassága 136° — fővédnöke az alapitó okmány értelmében mindig Erdély kormányzója, ha katholikus; főgondnoka Erdély püspöke; csillagász csakis erdélymegyei katholikus pap lehet, ki mint kánonok a káptalan tagja.

Legbecsesb részét az intézetnek elvitázhatlanul a könyvtár képezi. Köteteinek száma a húsz ezeret felül haladja. Alakult Migazzi bibornok fönemlített könyvtárából, Mártonfy püspök saját, kivált római classicusokban gazdag könyvgyűjteményéből, báró Szepesy Ignácz püspök alatt szerzett, nagybecsű könyvekből, és b. e. Kovács Miklós püspök néhány drága példányokat tartalmazó magán gyűjteményéből. Alkotó részei közölt legnevezetesb a kéziratok és könyvnyomdái zsengék — incunabula — gyűjteménye. A kéziratok 778 kötetben 100—120 ezer ivet foglalnak magukban. Nagy része magyarul van irva és honunk történelmének legérdekesb korszakára vonatkoznak, i) A kéziratok között nem "egy példányát láthatni ama még a sajtó feltalálása előtt pazar diszszel kiállított munkáknak, melyek valamint egy részről az írók kimeríthetlen bóketüréséröl tanúskodnak, úgy más részről felfoghatóvá teszik, miérthogy a sajtó előtt oly drágák voltak a könyvek, megmagya- rázhatóvá ama lendületet, melyet a könyvnyomtatás feltalálása — az emberi ész e második csodaszüleménye — előidézett. Mert valóban, ha az, ki az irás mesterségét feltalálta, képessé tett arra, hogy gondolataimat ezer mértföldre távolesö és századokkal utánam élő embertársammal közölhessem: akkor Gutenberg találmánya bizonyosan arra képesített, hogy azt ezerszerezve, a legnagyobb mérvben, a világ minden tájékai felé, egyszerre tehessem.