Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1856
— 4 tői 1849-ig szóló anyakönyv és az itt ott föltalálhatott adatok nyomán megirandók, szándo- kunk I a tanoda épületéről, II az abban követett tanítási rendszerről, III a tanárokról és végül IV a tanulók évenkénti számáról szólani. I A Tanoda épülete. A károly fej érvári jézsuiták az 1376-ban szent István tiszteletére épült, a rendnek 1773. september 8-kán 1129 udvari szám alatt kelt és az érd. korm. 8257 száma alatt kihirdetett eltörlése következtében 1783-ki jun. 14-étől cs. kir. katona ruhatárul szolgáló templom melletti zárdában laktak. Hol volt az általuk vezetett tanodának első helyisége ki nem puhatolható ; talán magában a zárdában. A mostani tanodának, mely az említett templom keleti — és a növeldének, mely nyugoti részén fekszik, alapját első Leopold császár és Erdélynek fejedelme veté meg, a Jtatholikus rendek Thordán tartott gyűlésében a kisapoldi és márpodi dézmát jelesen e növeldére utalványozván. Gyarapítá ez alapot gróf Apor István, ki 1698 mart. 9 Bécsben megirt hagyománya egyik pontjában 3000 forintot, a rákövetkezett évben octob. 20-án irt adományzásában 1000 forintot hagya „az én jó Istenemnél'“ - ezek saját, az akkori katholikus nagyaink szent vallásunkért lángoló buzgalmát tanúsító szavai — „szent leikétől felindítván; religiomhoz való keresztény buzgóságomból44 és Baranyai György, ki a besz- terczei széknek kölcsön adott 1000 magyar forintot ide utalványozá. A tanoda és növelde épületének alapját 1756-ban tevék le; kiviláglik ez az erdélyi kormány 1774-ki 3557-ik számából, a hol egyszersmind arról is van említés, hogy a növelde igazgatója Jakab András atya — tehát a rendnek eltörlése után is tanítói minőségében megmaradva ')—panaszul hozza föl, miszerint az építési költségek elfogyta miatt a növelde romjaiban hever és a növendékek a tanodában kénytelenek szállásolni, mely a szomszéd korcsma miatt e czélra nem alkalmas. Yala pedig e növendékek száma 28. E fölterjesztés következtében a növendékek az eltörlött jézsuiták zárdájába tétettek át hol 1785-ig laktak, a mikor is sept. 20-án kelt udvari rendeletnél fogva a növeldék mind eltöröltettek, a tanonczok az alapítványokból ösztöndíjakat húztak és a növelde 1787-ben october 2-kán kelt 12185 1585 udvari sz. alatti rendeletnél fogva a püspök báró Sztoyka által építtetett „Jerikó“ czimü házban lakott, 1776 Kolozsvárra átvitt, de 1778-ban újból visszarendelt papnövendékeknek átadatott, helyébe az illető fundus kárpótlása mellett a Jerikó a gymnasialis tanároknak lakhelyül rendeltetvén. Minekutánna azonban a növeldék 1790-ik júniusában viszszaállítattak, a növendékek 1791-ben ideiglenes szállásul a Jerikót nyerték, honnan végül 1793. nov. 20-kán,— a papnövendékek a trinitaríusok 1787-ben február 12-kén execrált és eddig katona kórházul hasz’) Említésre méltó, hogy az eltörlésnek a szebeni és brassói anyakönyvekben is semmi más jele és nyoma nincs, mint hogy az eltörlési időig működő atyák nevei előtt P. —, az eltörléskor pedig húzott vonal után A. R. D. áll ugyan azon nevek előtt.
