Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1856

A TANODÁNAK TÖRTÉNETE.

Hogy növelő- és tanintézeteink azon szomorú állapotukból, melyre bonunkban a hitújítás következtében jutának, a trienti szent zsinat szülte lendület és e lendületnek az iskolák teréni legbuzgóbb hordozói, a jezsuiták által emeltettek ki, bátran következtethetni azon történelmi adatokból, melyek e rendet illetőleg itt ott föltalálhatók.

A kolozsvári, udvarhelyi, marosvásárhelyi, szebeni és károly fej érvári, többnyire táp- láldákkal és növeldékkel egybekapcsolt tanodák fáradhatlan tevékenységüknek — most is áldásdús — gyümölcsei.

A hazánkban is annyi viszontagságoknak kitett rend működése — nem lévén czé- lom e sokat vitatott szerzetnek honunkbani történetét irni, csupán az oktatás és növelés terén kifejtett működéséről, melyet még ellenei is dicsérőleg említenek, szólok itten — e működése, mondom, buzdítá Báthori Kristóf fejedelmet akkor, midőn a Kolozsvárit 1581-diki május első napján tartott országgyűlést rá vette, hogy ,,() Nagyságának lelki-esméreti és con- fessioja szerint Monostorra, Kolozsvárra és Fejérvárra doctores collegii Societatis Jesu hozni“ megengedte ; ez indítá Báthori Zsigmondot arra, hogy a Medgyesen 1588. dec. 8-kán tartott or- ■ szággyülésben kiűzött, Fejérvártt 1595. april 16. visszafogadott, de a Thordán 1598. novemberben tartott országgyűlés által újból kiűzött atyák érdekében a Medgyesen 1599 mart 21-én egybegyült rendeket e határozatra birja: „Adja Felséged élőnkbe az pater Jezsuitáknak Fejér- várról való kiköltözésekben conseientiajában minémü hántása lett volna és kívánná Felséged, hogy arról az elmúlt gyűlésünkben utóbbszor végezett articulusnnk toláltatnék . . . végeztük, hogy az minémü articulus m anno 1595 die 16 április Fejérvárait celebráltatott generális gyűlésünkben az pater jesuitákról íratott in omnibus punctis helyben maradjonez a katholikus rendeket, hogy e szerzet kiűzetését mindig egyhangúlag ellenezzék, mint ezt Pázmány Kalauza 269 lapja, hol említetik, miként 1607-ben a becsületes Rákóczy Zsigmond okiratilag kijelenté, hogy a jezsuiták semmi bűn, egyedül a katholikus rendek kisebbségben maradása miatt küldettek ki, és a katholikus rendek 1607. jun. 10-kén tartott országgyűlés 77-dik czikkébe foglalt ellenzése bizonyítják; ez magyarázza Bethlen Gábor azon tettét, hogy 1615-ben őket mint tudós embereket visszahozta, meghagyván nekik, hogy az országnak nem katholikus, ingerült népessége miatt papi öltönyeiket ne viseljék. És e müködésök eredménye tanodánknak alapítása is. E tanodának történetét az 1782-től—1819-ig teijedő napló *) és ugyanazon idő*) E naplóból azonban hiányzanak az 1819 és 1822-ki év közötti lapok.