A Győri Püspökség Körlevelei, 1965

Tartalomjegyzék

- 46 ­A respondeál-ós mise a 2. formulával együtt igen alkalmas diákmisére. A gyermekek foglalkoztatása és a szentmiseáldozat gon­dolatvilágába való szoktatása céljából a lépcsőima és a felajánlás alatt, valamint áldozási előkészületül mondathatunk velük odavágó ima szöveget, de az ne legyen a celebráns hivatalos szövegeinek a fordítása, hiszen azok végzésére a pap hivatott. Ha szokásban volt a lépcsőimára a Confiteor magyar szövege vagy a felajánláskor a "Fogadja el az Ur. .. " kezdetű ima, azt továbbra is meg lehet tarta-.' ni. A hivek minél aktivabb ás gyümölcsözőbb bekapcsolásával függ össze még a szembe .misézés és vele kapcsolatban a külön áldo­zati oltár és az Eucharisztia őrzésének problémája. Ennek kimerí­tő megtárgyalása meghaladja jelen körlevelem kereteit. Más alka - lommal majd részletesebben szólok ix51a. Ezúttal csak annyit kívá­nok megjegyezni, hogy a templom átrendezése semmiképpen sem jelent­heti templomunk szegényitését vagy az Oltáriszentség iránti tisz­telet csökkentését. Eddig meglévő értékeink megtartásával kell to­vább gazdagodnunk. Újból emlékeztetem Tdő Papjaimat 1189/1965. sz. rendelkezésemre, amely szerint éppen az emlitett érdekek miatt szembemiséző oltár vagy állandó jellegű ambó felállításához fő­pásztori engedély kell. A szabadság és az engedelmesség 6 sszehangolása Amint már korábban megjelent rendelkezésekből és je­len körlevelemből is kitűnik, a liturgikus megújulás nem akar mindent egy sablonra huzni. Az Ordo Missae ás a Ritus Servandus több tekintetben szabad választást, helyi igényeiéhez és körül- ményekhez való alkalmazkodást enged a lelkipásztoroknak. Ezek­kel a lehetőségekkel a közölt kereteken belül nagy bölcsesség­gel és körültekintéssel éljünk. Nyomatékosan felhivom azonban Tdő Papjaim figyelmét a Liturgikus Konstitució 22. artikulusára. Ennek 1. §-n ezt mondja: WA szent Liturgia rendezésének joga egyedül az Egyház tekint élvétől függ: ez a tekintély pedig az Apostoli Szék, és a ‘jog szabályai szerint a' püspök kezében van. " A 3.$. pedig: "Rajtuk kivül egyáltalán senkinek, még a papnak sincs megenged­ve, hogy saját elgondolása szerint a liturgiában az eddigiekhez valamit hozzáadjon vagy azokból valamit elvegyen; vagy azokban valamit megváltoztasson." Egyetlen papnak sem szabad tehát bármiféle lelkipász­tori érdekre hivatkozva sem pl. változtatni a ritusokon és dal­lamokon sem a szentmisében, sem a Collectio Rituum szertartásai­ban; nem hághatja át a fogadalmi és gyászmisék mondásának sza­bályait; nem cserélhet önkényesen perikopát /a gyászmisékben és a Rorátékban/. Türelemmel várjuk meg, amig az illetékesek meg­oldást találnak, ne cselekedjünk Önhatalmúlag! A Konstitució 36. artikulusa külön is az egyházi tekintélynek tartja fönn a nép­nyelv liturgikus használatával kapcsolatos döntés jogát. A~pus- poki kar által megszabott határokat mindenkor szigorúan meg kell tartani. A jelenleg érvényes rendelkezések értelmében te­hát senkinek sincs joga a szentmisében a szentleckén, az evan­géliumon és a Miatyánkon kivül mást magyarul végeznie. Győr, 1965. szeptember 20-án + KÁLMÁN s.k. püspök. j-

Next

/
Thumbnails
Contents