A Győri Püspökség Körlevelei, 1965
Tartalomjegyzék
QrÓREGYHÁZMEGYEI KÖRLEVELEK 1965. ■" IX. 3039/1965. sz. eligazítás a liturgikus reform egyes KEREKSEIBEN A liturgia Ugye a __tavaszi koronákon A tavaszi esperesi koronák jegyzőkönyvei azt tanúsítják» hogy egyházmegyénk papsága'általában megértéssel fogadta a liturgikus reformmal.kapcsolatos eddigi intézkedéseket. Az előadók és a hozzászólók ismételten visszhangozták a Liturgikus Konstituciónak azt a megállapítását, hogy a keresztény híveknek a liturgiából fakadó megújhodása nem következhet be mindaddig, "amíg előbb magukat a lelkipásztorokat teljesen át nem járta a liturgia szelleme és ereje, hogy igy lőhessenek ebben tanítómesterek 11 /14. art./ Szükséges tehát, hogy a rendelkezésünkre álló minden eszközzel bővítsük elméleti liturgikus műveltségűnket és a. rubri- kális rendelkezések terén való tájékozottságunkat is. A magyarul olvasható Liturgikus Konstitució ne egyszeri olvasmányunk legyen, hanem gyakori elmélkedésünk. Akkor megértjük, hogy a liturgikus mozgalom nem valami múló divat, sem nem egyes nyugtalan személyek kifutási tere, hanem -ismét a Liturgikus Konstitucióval /43./ szólva- "az isteni Gondviselés megnyilvánulása, a Szentlélek járása" az Egyházban. Amikor a II. Vatikáni Zsinat atyái a Liturgi- kus Konstituciót megszavazták, a Szentlélek ütötte pecsétjét a liturgikus megújulás nagy müvére. Az Egyházat éltető Szentlélek és a Zsinat felé helyezné tehát magát az, aki lebecsülné jelentőségét, vagy egyéni felfogásához ragaszkodnék. mivel a részleges reformok életbeléptetése óta kimerítőbb hivatalos anyaghoz jutottunk, továbbá a tavaszi koronák jegyzőkönyveiből a fölmerülő problémák körvonalai is világosabban kibontakoznak, szükségesnek láttam, hogy jelen körlevelemmel forduljak Tdő Papjaimhoz. Merre mutat a liturgia fejlődése? Sokan szeretnék ismerni a liturgikus fejlődés további távlati terveit és kilátásait. Kiolvadhatjuk ezt a liturgia feladatából. A Liturgikus Konstitució ünnepélyesen hirdeti: "A liturgiából, -elsősorban és legfőképpen pedig az Eucharisztiából, mint forrásból- árad belénk a kegyelem és általa valósul meg a legnagyobb erővel Krisztusban az emberek szenttétevése és Isten dicsőítése." /lO./ ivlás szóval Isten igéjéből és az Eucharisztfából meríthetjük a krisztusi élethez á kegyelmet magunk és híveink számára. Le csak ankor, ha megértjük, hogy az istentisztelet számunkra egyrészt kötelesség és feladat, másrészt azonban több is, mint kötelesség és feladat, mert annak az istentiszteleti cselekményeken kívül is át kell járnia életünket, vagyis életté kell válnia, egybe kell foglalnia bennünket a szeretetben.
