A Győri Püspökség Körlevelei, 1964

Tartalomjegyzék

- 4 ­Biztosan tudjuk, hogy számtalan ember a különböző keresztény hitvallások köréből magáévá tette ennek az egységnek ügyét és velünk együtt imádkozva és vezekelve alázatos és buzgó könyör­géssel fordul Istenhez, hogy az ő akarata teljesüljön. Nehogy az történjék, Tiszteletreméltó Testvérek, hogy a katolikus Egy­ház fiai azért, hogy a teljes igazságot Isten ingyen jótéteménye­ként elnyerték, ezen szent egység előmozdításával kevésbé törőd* jenek. Ellenkezőleg: szükséges, hogy az Apostoli Szentszéktől el­szakadt testvérékkel együtt versengő buzgósággal karoljak féli azt az ügyet; és mivel nekik Isten már megadta azt a kiváló ke­gyelmet, hogy az ő Egyházának teljes jogú tagjai legyenek,. azért ennek az ügynek érdekében imával és vezekléssel fokozott nagylel­kűséggel cselekedjenek. A Főpásztorok példájára tehát, akik az Egyetemes Zsinat idején nyiltan mutatták, mennyire szivügyük a keresztények egysége, a katolikusok valamennyien ebben az évben még sürgetőbb imákkal forduljanak Istenhez, hogy a Szentlélek ke­gyelmével mentői előbb helyreálljon az összes keresztények egysé­ge. H*gy pedig mindezek nagyobb sikerrel történjenek, a katclikus Egyház összes plébánosainak, akik az általunk ajánlott szent ájtatosságot elvégzik, felhatalmazást adunk, hogy a résztvevő hiveknek egyszer az általuk választott napon a mi nevünkben pápai áldást adjanak teljes búcsúval, amelyet mindenki elnyer­het, aki a szentgyónás és áldozás szentségeihez, járul és a Pápa szándékára imádkozik. Abban a biztos reményben, hogy a gondotokra bizott hivek jelen buzdításunkat készséggel és szivesen meghallgatják, nektek Tisz­teletreméltó Testvéreink,és szeretett nyájatoknak, kiket a Bol- dogságos Szűz Mária oltalmába ajánlunk, szeretettel adjuk aposto­li áldásunkat. Kelt Rómában, Szent Péter sirjánál, 1964. január 15-én, pápaságunk első évében. / i

Next

/
Thumbnails
Contents