A Győri Püspökség Körlevelei, 1962
Tartalomjegyzék
A HÍVEK LITURGIKUS MEGÚJHODÁSA II. A) A szövegmondásra vonatkozólag: 1. A szövegeket lassan, áhitatosan, de ugyanakkor természetesen minden affektálástól mentesen kell imádkozni. 2. Az ismert szövegek — a gyakran mondottak csakhamar ismertek lesznek — mondásánál a veszély: az elsietés. Épp ezért nagyon kell vigyázni, hogy a pap számára ismerős szöveg is lassan és méltóságteljesen hangozzék el. 3. Legyünk tekintettel és figyelemmel a templom, a helyiség nagyságára és akusztikájára. Külön figyelmet érdemelnek a szabadban (temetés, körmenet) elhangzó imádságok. 4. A megértést, appercipiálást elősegíti a megfelelő hosszú szünetek betartása. Ezt a célt szolgálja a magyar szövegekben elég gyakran alkalmazott, a szövegek közé tett vessző. B) Az éneklésre vonatkozólag: 1. A recitatív jellegű énekeknél (zsoltárok, oratiók, V. és R.) a latin nyelvnél és a gregoriánnál alkalmazott szabályok érvényesülnek. Ezek szerint minden hangsúlyos szótag után egy vagy két hangsúlytalan szótag következik. a) Zsoltárok éneklése: Az ószövetségi zsoltároknál csak az első versnek van iníciuma, a többi vers mindjárt a recitáló hangon kezdődik. A dallam elhajlását kurzív betűk jelzik. A kottában található üres zászlós kotta az esetleges másik hang- súlytalan szótag számára szolgál. A zsoltárversek közti csillag (*) tulajdonképpen ezúttal szünetet is jelent. A zsolozs- mázó szerzetesek hagyománya szerint ez az idő addig tart, amíg ezt a két szót kimondanók: ,,Ave Maria!” b) Oratio (tonus simplex), Versus és Responsum: Az Oratioban és conclusio előtti mondatvégnél, valamint a conclusio végén ugyancsak V-nél és R-nél az utolsó egy vagy két hangsúlytalan szótagot a recitahangnál egy kis kis terccel mélyebben énekeljük. Pl.: ál -tál, ö-rökké. Ha a végszó három szótagnál hosszabb, úgy az utolsó hangsúlyozottabb szótag (másodhangsúly) van fönn, s a rákövetkező egy vagy két szótag megy le egy kis terccel. Pl.: Erőségeid-^ew; magasságod-W/; teljék meg - a föld. c) Evangélium: Itt nem a hangsúly szerinti szabályok érvényesülnek. Pontnál mindig a végéről számított negyedik szótag kerül ki terccel lejjebb, a fennmaradó három utolsó szótag ismét recita hangon éneklendő. Kérdőjelnél az utolsó értelmi szakasz fél hanggal lejjebb éneklendő, a kérdőjel előtti harmadik szótag egy egész hanggal megy lejjebb, a második szótagnál ismét visszamegyünk a félhangra, az utolsóra pedig jut a félhang és visszakanyarodás a recita-hangra. Befejezésnél az utolsó előtti hangsúlyos szótagon van a hajlítás, amely a végéről számított negyedik, ötödik vagy hatodik szótagra eshet. 2. A búzaszentelő és keresztjáró napoknál a V., R., és Oratio akkor éneklendő, ha az előtte álló antiphoná- kat is éneklik. Recitatív mondás is lehetséges, az ünnepélyesség határozza meg. 3. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy mind a papok, mind a kántorok és énekesek szabályszerűen tanulják meg az énekeket. Különösen figyelni kell, hogy sehol ne honosodjék meg az ún. ruvato-stílus, mert akkor lehetetlen lesz az egyöntetű éneklés. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Colletio Rituum bevezetése előtt feltétlenül szükséges, hogy a Tisztelendő Testvérek egy-egy központi helyen szakelőadóktól kapjanak elméleti és gyakorlati előadást. Ez alkalommal arra is lesz lehetőség, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázhassák. A Tisztelendő Testvéreknek annál is inkább el kell mélyülniük és megismerniük a Collectio Rituumot, mert utána a kántoroknak és híveknek előkészítése már a lelkipásztornak lesz a munkája és kötelessége. A kántorok előkészítését egyházmegyénként kell megoldani. Tanácsos és az egység érdekében szükséges, hogy legyen egy központi előadás gyakorlatilag. Ezen kívül azonban minden lelkipásztor igyekezzék bekapcsolni kántorát, hogy a Collectio Rituum szertartásait egységesen, a liturgia előírásai szerint végezzék. Tilos minden külön búcsúztató ének. Tilos változtatni a szertartásokon. Egyházilag jóváhagyott énekeket, imákat lehet használni. A Szent vagy Uram énekei, Czapik Gyula temető könyve, — a Collectio Rituum mellett szabadon használhatók. Az exequiáléből — reméljük — jövő évre lesz külön kiadás és akkor könnyebb lesz a kántoroknak a használata. A kántorok előkészítése már hosszabb munkát vesz igénybe. Ezt lelkipásztori munkánk keretében buzgón és odaadóan végezzük az Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségére. A Collectio Rituum bevezetésével különös és súlyos feladat hárul a lelkipásztorra, mint igehirdetőre és híveinek tanítójára. Ha szokatlanul hangzik is, de azt kell kívánnunk Tistzelendő Testvéreinktől, hogy minden alkalmat használjanak fel a Collectio Rituum ismertetésére, azaz tartsanak a Collectio Rituum anyagából liturgikus prédikációt. A liturgikus prédikáció lényege tartalmilag, gondolatilag és gyakorlatilag a liturgikus cselekmény. Ennek a liturgikus cselekménynek a szelleme, kegyelmi tartalma legyen a tanítás lényeges része. Nem esztétikus leírások, hanem magának a cselekménynek, a szövegnek ismertetése, annak kegyelmi tartalma és a gyakorlati életre való hatása. A liturgia az Anyaszentegyházi arca és ajka. Az Anyaszentegyház liturgiában adja azt, amit gondol, amit érez és ami őt élteti és mozgatja. Ezért van sziiksév arra hr>cM/ a liniretur ~rAA;VA„:A Xlral «« —c ——-------—"1- - 1 ------:1— ——L------
