A Győri Püspökség Körlevelei, 1962
Tartalomjegyzék
10 6. / Segédlelkész illetménye. Teljes összegű kongruából 300,- Ft-ot, csökkentett összegű államsegélyből 250,- Ft-ot tarthat meg magának, a többit tartásdijra köteles befizetni:.-• a*/ A segédlelkész.kongruájának kiegészítésére az egyházközség megszavazhat bizonyos méltányos összeget, főképpen ha több munka hárul rá. b./ Ha filiába kell kijárnia és ezt saját jármüvén teszi, fuvardíjra átalányösszeget kell részére fizetni. 7. / Sekrestyés, 8./ kántor, 9«/ harangozó, 10./ pénzbeszedő illetménye 'Is 11./ SZTK^dij. A templomi alkalmazottak fizetése és SZTK-dija rendes körülmények között a templompénztár terhe. Tehát ha fizetésük onnét történik, az egyházközségi pénztárkönyvbe nem kell az összeget átvezetni. Fizetésüket azonban az egyházközség is magára vállalhatja és akkor az elszámolás is az egyházközségi pénztárban történik. A pénzbeszedő illetményét /az általa beszedett összeg .10 $-a/ és SZTK-diját mindig itt kell elszámolni. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy minden templomi és egyházközségi alkalmazottal munkaszerződést kell kötni és jóváhagyás végett fel kell terjeszteni /3 példányban/ az Egyházmegyei Hatósághoz. Munkaszerződést abban az esetben is kell kötni, ha az alkalmazott nem esik SZTK bejelentési kötelezettség alá, azaz fizetése a természetbeni járandósággal /illetményföld/ együtt nem haladja meg a 250,- Ft-ot. /illetményföld jövedelmének pénzértékére nézve 1. 1962. I.ez.köri./ A szerződéskötés kötelezettsége vonatkozik a pénzbeszedőre is. Ahol az alkalmazottak valamelyikével eddig még nem kötöttek szerződést, azt egy hónapon belül-pótolni kell. Munkajogi szabályok.-előírása, és nem egyszer előfordult jogviták teszik szükségessé ezen szerződések megkötését. A szerződés tartalmazza a munkavállaló kötelezettségeit pontosan közvonalazva, és a készpénz, ill. természetbeni járandóságát,, valamint egyéb jogait /pl, szabadság/. % C/ KAH BAHTARTÁS 12. / épületfenntartásra. Minthogy a plébániaépület és a templom fenntartása az egyházközség terhe, azért évenkint a költségvetési összeg 5 ¥>-át erre a célra kell előirányozni. Ezt az összeget másra akkor sem szabad felhasználni, ha számadási évben nem is fordítják az épületek karbantartására. Ez esetben az összeget tartalékolni kell a következő évekre. Ha nagyobb javítások válnak szükségessé, 5 $-riá1 nagyobb összeg is előirányozható. Amikor az épület javítására ténylegesen sor kerül, a vállalkozó által benyújtott árajánlatot külön be kell küldeni felülvizsgálatra és a szükséges engedélyek megszerzésére. D/ TARTALÉKOLÁS 13. / OTP csekkszámla, takarékbetét vagy E.H.-nál letét. Ha az épület-fehntartás-ra előirányzott Összeg nem nyert fel- használást, vagy a költségvetési előirányzatnál nagyobb összeg folyt be, azt tartalékolni kell. Tartalékolás lehetőségei: E.H.-nál leiét, OTP-nél betét kamatozó csekkszámlára.,. vagy’ takarékbetétre. E/ EGYÉB KIAPÁSOK •; ;/• ;* 14. Kölcsönvisszatérités. Állami pénzintézettől vagy személyektől felvett kjlcsön visszatérítése.
