A Győri Püspökség Körlevelei, 1961

Tartalomjegyzék

- 33 - VIII. 2540/1961. sz. - GRÓSZ JÓZSEF KALOCSAI MSEK HALÁLA Amilyen nagy örömmel közöltem előző körlevelem­ben a* aranymisés kalocsai érsek hozzánk intézett levelét,olyan fájdalommal tudatom Tdő Papjaimmal és hiveimmel az ő halálának hirét. Amilyen szeretettel körülvettük őt szeptember 15-én, ami­kor a Vérrelkönnyező Szüzanya oltáránál szentmisét mutatott be és utána áldását adta ránk, éppen olyan szomorú lélekkel álltuk körül három héttel később ravatalát. Grősz József kalocsai ér­sek, a magyar Püspöki Kar elnöke, 1961, október 3-án, életének 74., papságának 51., püspökségének 33. évében váratlanul elhunyt Halálának hire mélyen megdöbbentett bennünket. Első pillanatban .felfoghatatlannak tűnt, hogy elveszítettük őt, aki szinte összeforrott a magyar katolikus élettel. Nincs többé ő, aki innét közülünk indult el, mint sokunknak iskolatársa, jó­barátja. A mi egyházmegyénk volt szülőhazája, egyházmegyénknek volt papja, majd segédpüspöke, aki az egyházkormányzatban kifej­tett lelkiismeretes munkájával, kedves közvetlenségével csak jó emléket hagyott maga után. Hamarosan a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója, majd püspöke lesz, 19 év. óta pedig a kalo­csai főegyházmegyét kormányozza, mint annak metropolitája, aki ebben az időben több alkalommal volt a magyar Püspöki Kar elnöke is. Életét és munkáját kettő jellemezte: Szeretet és szolgálat. Egész egyénisége szeretetet sugárzott. Szerette Is­tent, aki őt a legnagyobb hatalommal ruházta fel és akinek alá­zatos papi szivét egészen oda tudta adni. Szerette azokat, aki­ket Isten rábizott és akiket mindig meg tudott hóditani tettetés nélküli szeretetével. - Ebből a szeretetéből fakadt második jel­lemvonása is: a szolgálat. Mindenkinek mindene akart lenni. Nem volt az a jő ügy, amit ne tett volna magáévá és nem riadt vissza a legnehezebb feladatoktól sem, amit akár a hivek nagyobb cső - portjáért, akár egyetlen lélekért kellett meghoznia. - Mindehhez hozzájárult még egy nagy isteni adomány, mely kiválóan alkalmas­sá tette magas hivatalára: páratlan bölcsessége, ami jellemezte egész működését a szombathelyi egyházmegye anyagi ügyeinek rend­behozásában, a kalocsai főegyházmegyében szervezett sok plébánia és lelkészség is erről tanúskodik és ez mutatkozott meg az egy­ház és állam között létrejött megállapodás munkálásában és annak megőrzésében. Gazdag papi életét szép papi halállal jutalmaz­ta meg az Örök Főpap. Halála előestéjén -mint annyiszor máskor­most is hiveivel együtt imádkozta a rózsafüzért katedrálisában. Október 3-án bemutatta szentmiséjét és közvetlenül utána a szent­kenettel megerősítve visszaadta életét Annak, akit egész életé­ben szolgált és szeretett. Hiveinek nagy sokasága, papjai majdnem teljes számban, a Püspöki Kar tagjaival együtt őszinte részvéttel kisér­ték el utolsó útjára abban a biztos reményben, hogy a megboldogult érsek atya -ahogy papjai és hivei nevezték- az örök boldogságban imádkozik megárvult egyházmegyéjéért és a magyar népért.

Next

/
Thumbnails
Contents