A Győri Püspökség Körlevelei, 1959

Tartalomjegyzék

- 32 V. Az egyházi ének különféle fajai.

Az Egyház ősi, sajátos liturgikus énekén, a gre- górián éneken kivül, amelynek használatára vonatkozó szabályokat fentebb közöltük, egyéb énekfajok is használhatók a liturgikus cselekményekkel kapcsolatban. így a klasszikus polifónia és a modern egyházi zene alkotásai is, ha alkalmas kar áll rendelkezésre. Nagy'gondot"fordítsanak az illetékesek az egyházi népénekre is,mert általa gyarapszik a keresztény lelki élei és alkalmas a hivek áhítatának emelésére.A népéneknek a-templomban és a templomon kivüli népájtatosságoknál, valamint az olvasott miséknél vaa szerepe, de a mór emlitett keretek között liturgikus ténykedésnél is alkalmazható. /Különösen arra ügyeljenek Tdő Papjaim, hogy a hivek a Sz.V.U. énekeit énekeljék pontosan, ütemesen ás áhítattal./ A templomban csak egyházilag jóváhagyott ének énekelhető. A hitoktatók a hittanórák keretében is tanítsanak népéneket és az emlitett gregórián dallamokat'is.

Az Instrukció egyházi hangversenyek tartását egyéb terem hiján - templomban is engedélyezi, de csak az Ordinarius előzetes hozzájárulásával. Az Oltáriszentséget a hangverseny idejére a sekrestyében, vagy más kápolnában kell elhelyezni. Ha erre lehetőség nincs, akkor a hiveket figyelmeztetni kell, hogy az Oltáriszentséget tiszteletlenség ne érje.

VI. Liturgikus hangszerek és harangok.

Az Egyház sajátos és ünnepélyes hangszere a klasszikus orgona. Helyettesítheti a harmónium. Ahol nem áll e- legendő anyagi eszköz rendelkezésre, az Ordinarius engedélyével szabad ideiglenesen un. elektronikus orgonát is alkalmazni.Az orgonán kivül legalább is bizonyos ünnepélyes alkalmakkor, szabad más hangszereket is alkalmazni, f* e csak olyanokat, amelyeknek hangja illik a templom komolyságához és nincs bennük semmi világias. Gépzenét /autoorganum, rádió, gramofon, magnetofon, stb./ istentiszteletek kerekében alkalmazni nem szabad sem zene, sem beszéd, sem ének közvetítésére. Istentiszteleteken kivül szabad vallásos tárgyú beszédek meghallgatására, egyházi ének bemutatására, vagy tanitására a templomban is alkalmazni ilyeneket. Hangerősitő berendezés alkalmazása megengedett. Viszont képek vetitése a templomban mindenkor szigorúan tilos. Rádió és televizió közvetités a templomból lehetséges az Ordinarius előzetes engedélyével, de csak «. szentélyen kivül. Fényképezés sem történhetik a szentélyben és gondoskodni kell arról, hogy séma szent cselekményt, són a hivek áhitatát ne zavarja.

Mivel az orgona és méginkább egyéb hangszerek alkalmazása az Öröm és ünnepélyesség kifejezője, azért bűnbánati napokon korlátozza az Egyház azok használatát. Til*s az orgona és hangszeres zene használata minden liturgikus ténykedésnél -kivéve a szentségi áldást és az extraliturgikus ájtatossági gyakorlatokat- adventben; nagyböjt és a szenvedés idején a nagyszombati vigilia mise Glóriájáig; a szeptemberi kántorböjt napjain /ha azokról mondják a szentmisét/; végül a gyászmisék alkalmával. A böjt-elő napjain az orgona szólhat, egyéb hangszerek azonban nem. A jelzett i- dőszakokban megengedett az orgona használata az ének kiséretére,de a közjátékok tilosak. Szólhat ezen időszakokban is az orgona a parancsolt és eltörölt ünnepeken, a templom titulusának és felszentelésének ünnépén és rendkívüli ünnepségek alkalmával. Szabad orgonál- ni advent III. és nagyböjt IV. vasárnapján, a nagycsütörtöki kriz- ma-misén és az utolsóvacsora-misén kezdettől a Glóriáig. A nagyböjt három utolsó napján /triduum sacrum/ még az ének kíséretére sem sza.