A Győri Püspökség Körlevelei, 1959
Tartalomjegyzék
30 A szentmise változó és állandó részeit, valamint a kánont hangosan a misézővel együtt mondani akár latin nyelven, akár szószerinti . . forditásban, szigorúan tilos. /Kivételt képeznek az alább felsorolt esetek Il.b.jJ.p./ Szabad, sőt kivánatos, hogy főképpen vasárnapokon és ünnepeken az olvasott szentmiséken a szent- leokét és evangéliumot egy felolvasó felolvassa népnyelven.Átváltozástól a Pater nosterig a szentmisében ajánlatos teljes csendet tartani. /A fenti rendelkezés nem érinti egyházmegyénk eddigi gyakorlatát, vagyis azt, hogy a csendes szentmise alatt a mise egyes részeit a hivek népnyelven imádkozzék, mert ez nem olyan belekapcsolódás a szentmisébe, hogy a misézővel együtt Ama cum sacerdote celebrante/ mondják a hivek a szövegeket, hanem ez a paphoz nem szorosan igazodó imádkozás./ A gregórián éneknek, mint liturgikus éneknek a nyelve., egyedül a latin lehet. A liturgikus cselekmények azon részét, melyet a rubrikák szerint a miséző papnak vagy az asszisztenseknek kell énekelni, csak a jóváhagyott kiadásokban levő dallam szerint szabad énekelni ás az éneket tilos bármilyen zeneeszközzel is kisérni. Kifejezetten tilos liturgikusán éneklendő szöveget akár teljesen vagy részben elhagyni, hacsak a rubrikák másképpen nem rendelkeznek. Ééz3zerü oknál fogva azonban /a szöveg hosszúsága, a kórustagok képzetlensége miatt/ a kórusra tartozó részek recitálva vagy zsoltártónusban énekelhetők orgonakisérettel. II. A szentmise. A szentmisének, mint áldozatának természetéből következik, hogy a jelenlevők azon tevőlegesen vegyenek részt, abba bekapcsolódjanak. Ezen részvétel alapfoka a belső /interna/ részvétel, amely abban áll, hogy a hivek kellő figyelemmel és áhitattal vannak jelen a szentmisén és az Örök Főpappal egyesülve felajánlják magukat áldozatul. Ez önmagában véve bármilyen imádsággal történhetik. A részvétel második, tökéletesebb foka, ha a hivek külsőleg /externa/ is kifejezik részvételüket részint különféle testtartás- sal, /térdelés, állás, ülés/ részint pedig azzal, hogy a papnak felelnek, és e szentmise megfelelő szövegét hangosan imádkozzák,é- neklik. A részvétel tökéletes foka a szentségi /sacramentalis/ fokozat, amikor a hivek szent áldozáshoz is”' j árulnak. Hogy a hivek mingl bensőségesebben kapcsolódhassanak bele a szentmise szertartásaiba, szükséges, hogy a lelki - pásztorok gyakran tartsanak magyarázatot a szentmiséről és általában a liturgiáról a hiveknek, amint azt már a Tridenti Zsinat is sürgette. a./ A hivek bekapcsolódása az ünnepélyes és énekes szentmisébe. Az énekelt szentmiséken a hivek ré szvételének három fokozata lehetséges: l/ A hivek közösen éneklik a papnak mondandó feleleteket. A lelkipásztorok gondoskodjanak róla, hogy azokat minden hivő megtanulja és szabálvosan énekelje. 2/ A második fok az, hogy a hivek éneklik a szentmise állandó részeit:a Kyriét, Sanctus-Benedictust, az Agnus Deit. A Glóriát és Credot legalább a kar énekelje. Ajánlatos lenne, hogy a hivekkel megtanítsuk a XVI. korális misét énekelni, továbbá a XV. mise Glóriáját és az I. és III. Credot. 3/ Tökéletes az volna, ha a hivek a mise változó részeit is énekelnék, ez azonban csak "kisebb és liturgiailag képzettebb közösségeknél valósítható meg. Amennyiben a kar,vagy a hivek gregorián misét énekelnek, az eddigi gyakorlattól eltérően, a Bendictust a Santus -
