A Győri Püspökség Körlevelei, 1958
Tartalomjegyzék
Kedves Hívek! Utoljára öt év előtt voltak országgyűlési és tanácsválasztások, amikor szózattal fordultunk Hozzátok. Ezt tesszük most is, amikor az új országgyűlés és a tanácsok képviselőinek kiküldése előtt állótok. Tájékoztatni kívánunk benneteket azokról az elvekről, amelyek alapján az új országgyűlés idejében működésünket kifejteni óhajtjuk. Tudjuk, Kedves Hívek, hogy a jövendő országgyűlés dolgos népünk érdekében akar működni, amint dolgozott szép eredménnyel az előző országgyűlés is. Mi, katolikusok keresünk és találunk ebben az új világban olyan pontokat, amelyek lehetővé teszik számunkra a nem pusztán passzív szemlélődést, hanem az aktív tevékenységet is a közjó érdekében. Ilyen aktív tevékenységet akarunk kifejteni a közösségi gondolatnak az evangélium szellemében való ápolásával. Sürgetjük a szociális erényeket, igy: a lelkiismeretes kötelességteljesítést, a közvagyon védelmét és megbecsülését, a szorgalom és takarékosság erényét, a lemondás szépségét magasabbrendű célok érdekében. Ugyanakkor küzdeni kívánunk a közösség ellen irányuló bűnök és hajlamok ellen, milyenek: az egyéni önzés minden fajtája, a kapzsiság, az irigység, az iszákosság, az erkölcstelenség, a mértéktelen élvezethajhászás és szórakozási vágy. Nem szűnünk meg hirdetni a halhatatlan lélek értékét sem, mint amely nemcsak az örök élet hordozója, hanem az emberi méltóságnak is alapja. Mi, püspökök és papok elsősorban a lelkekért dolgozunk, mert hiszen lelkészek vagyunk. Az állam, viszont természetes hivatásánál fogva, a nép földi jólétét munkálja. A földi szükségletek ezen szolgálatát úgy tekintjük, mint lelkipásztori munkánk kiegészítését. Az ember ugyanis testből és Iélekből áll, és ha a test érdekeit elhanyagolja, annak a lélek kárát vallhatja. A test és a lélek érdekének összefüggését például jólesően szemlélhetjük a dolgozó emberek szépen javuló anyagi viszonyaiban. Szívesen helyeseljük tehát és támogatjuk az országgyűlés és a helyi tanácsok minden olyan munkáját, amely az emberek gondjainak és bajainak enyhítését és az állampolgárok javát szolgálja. Tesszük ezt nem alkalmazkodásból, hanem kötelességből az Úr példáját követve, aki körüljárt hazájában jót cselekedvén. Államunk törvénybe iktatta a vallásszabadságot és az Egyház működési szabadságát. Ez a törvény megfelel az egyén egyik legfontosabb és elidegeníthetetlen alapjogának. Azt kívánjuk, hogy az országgyűlés ennek a törvénynek tiszteletében és szellemében alakítsa az Egyházhoz való viszonyát, emlékezve arra, hogy a hívők millióit is képviseli. Végül tudjuk azt is, hogy az új országgyűlésünk a béke védelmében munkálkodik majd, mert csak a béke teszi lehetővé a nép alkotó munkáját, ezért a békéért imádkozni és dolgozni meg nem szűnünk. Időnként aggodalommal látjuk gyülekezni a háború felhőit az emberiség egén, viszont felderül arcunk és felvidul szívünk, ha enyhül a feszültség a népek között. Mi, akik átéltük két világháború szenvedéseit, elképzelni sem tudjuk egy esetleges harmadik háború borzalmait. Azért a Zsoltáros szavait idézzük: „Dissipa gentes, quae bella volunt.” (67. 31) Hiúsítsd meg, Úristen, azoknak szándékait, akik háborút akarnak. íme, Kedves Hívek, egy pár gondolatot és kívánságot idéztünk az országgyűlési választások előtt. Bízunk abban, hogy a Hazafias Népfront jelöltjei, akikre szavazatainkat adjuk, józan tárgyilagossággal, becsületesen és megfontoltan intézik majd az ország ügyeit, és velük eredményesen tudunk együttműködni hazánk jólétének emelésében. Szeretett hazánk annyi megpróbáltatáson ment keresztül és annyi megrázkódtatást szenvedett! Egyesüljünk abban a hő óhajban, hogy Isten egy békés, nyugodt jövő áldását árassza reánk, amelyben megerősödik népünk fizikailag, anyagilag és lelkileg, és megállja a helyét a történelmi fejlődés útjain. Budapest, 1958. október 17. A MAGYAR PÍ'SPÖKI KAR Felolvasandó november 9-én minden szentmisén! Fk.: Esztergomi egyházi főhatóság — Minőségi nv. 8789
