A Győri Püspökség Körlevelei, 1955
Tartalomjegyzék
2 3. Az iskolai hitoktatásban sokszor zavarják az- iskolák rendjét. Ismételten előfordult, hogy a hitoktató testi fenyítékkel büntette a gyermeket, vagy az úttörőket egyházi büntetéssel fenyegette. Mi- nistránsok tanításának ürügye al'att tiltott szervezkedés is történt. 4. Állami ünnepeken az istentiszteleti rend időbeosztásában nem alkalmazkodnak a hatóság vagy párt által rendezett ünnepségek idejéhez még akkor sem, amikor az egynázi hatóság rendelkezése ezt előirja. 5. Gazdasági, pénzügyi vonalon engedély nélkül gyűjtéseket indítanak plébánosok, a perselyezésen és adományok elfogadásán, valamint az egyházközségi adó beszedésén kivül is. /Egyik plébános temp- lomkifestesre gyűjtött, ill. fej-, családi-adót hirdetett ki erre a célra. 6. A lelkipásztorok nem segítik hivatásuknak megfelelő mértékben a gazdasági szerveket és szövetkezeteket. Sürü látogatásaik alkalmával a-házaknál, családoknál agitációt folytatnak a tsz, sőt a tanács intézkedései ellen is.Ugyanakkor reakciós.elemekkel barátkoznak és velük összejöveteleket rendeznek. 7. Volt szerzetesek, akiknek nincs egyházi működési engedélye, rendszeresen egyházi funkciókat végeznek, prédikálnak, missziókat tartanak, hetekig helyettesítenek a nélkül, hogy erre engedélyt kértek, vagy kaptak volna. 8. A békemozgalmat egyesek gúny tárgyává teszik, paptársaikat, akik a mozgalomban résztvessnek,. kiközösítés büntetésével fenyegetik 9. Súlyos panaszok merültek fel a szemináriumokban is. Egyikben volt szerzeteseket vettek fel, akik felvételi tilalom alatt állottak, másutt egyes tanárok az elöljárók ellen hangolták a növendékeket, ismét máshol a kispapok Amerika hangját hallgatták a rádió - bán. Fenti konkrét panaszok felsorolása után az Állami Egyházügyi Hivatal képviselői hangsúlyozták, hogy az állam a mutatkozó kilengések ellenére is türelemmel beszéli meg a súrlódási felületeket, mert egyházi vonalon nem fenyegetni akar, hanem .szép szóval fordul az illetékesekhez, elsősorban az egyházi vezetőkhöz, tegyenek meg mindent a maguk részéről az egyezmény ellenes cselekedetek kiküszöbölésére és megelőzésére. Az egyháznak is előnyös, ha nem kényszerül az állam erélyesebb intézkedések megtételére. A budapesti tanácskozáson az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének az előbbiekben ismertetett észrevételei után a Püspöki Kar tanácskozásainak ezidőszerinti elnöke, dr. Czapik Gyula egri érsek ur és a Püspöki Kar tagjai hozzászóltak az előadottakhoz. Hozzászólásaikban a következőket szögezték le: 1. A Püspöki Kar becsülettel akarja állni mindazt, amire a megegyezésben kötelezeTtseget vállalt, mert meggyőződése, hogy az mindkét félre hasznosT Ez egyöntetű és állandó álláspont;ja. Figyelembe kell azonban vennie mindenkinek, hogy az Egyháznak torvlnyei vannak /Codex Juris Canonici, az Apostoli Szentszék decretumai, a Zsinati Határozatok/, amelyeken senki sern teheti túl magát, mert különben megszűnne katolikus pap, vagy Ordinárius lenni. Ilyesmit nem kívántak és nem 'kívánhatnak a jövőben sem. 2. A megállapított vétségek és azok elkövetői ellen az egyházjog keretei között szigorúan és igazságosan eljárnak a Püspöki Kar tagjai. Az Orűinóriusnak kötelessége büntetést kiszabni, ha a- lárendeltje vétkezett, de megvédeni is őt, ha ártatlán. A Püspöki ímr erre is módot kér a kormányzattól. Mindezeket teljes mértékben magamévá téve, bizalommal kérem-.
