A Győri Püspökség Körlevelei, 1953

- 21

VIII

1841/1953- SZ. - KELETI SZERTARTÁSU HÍVŐKRE VONATKOZÓ UJ HÁZASSÁGJOG

ffORB ifcroElKEZgslT---------------------XI

I. Pius^pápa 1949 február 22-én kelt "Crebrae allatae" kezdetű motu propriojával kihirdette a keleti szertartásu^hívőkre vonatkozó uj házasságjogot, amely 1949 május 2-án lépett hatályba.

Ezzel kapcsolatban a lelkipásztorkodó papságnak a következőket kell tudnia:

I. Ha a házasságkötés helye a haidudorogi /miskolci ap. korm./ egyházmegyével közös területen van /Budapest, Nyíregyháza. Miskolc, Makó, stb. stb./:

1. A latin szertartásu plébános két keleti szertartásu hivőt érvényesen még saját területén belül sem eskethet meg; a keleti szer - tartása parochus viszont nem eskethet meg érvényesen két latin szertartásu hivőt még saját területén sem.

2. Á különböző szertartásu hivok közötti házasságokat a vőlegény szertartása szerint illetékes plébános előtt kell kötni, de a vőle - gény hozzájárulásával a menyasszony szertartása szerint illetékes plébános előtt is köthető.

3. Keleti szertartásu hivő és nem katolikus fél házassága a keleti szertartásu^parochus előtt kötendő.

4. Egyes házassági akadályok terjedelme, ill. számitása más a keleti és más a^latin jogban.

a/ A valláskülönbség akadálya a keleti jogban olyan két személy között áll fenn, akik közül az egyik bárhol érvényesen megkeresztel- kedett, mig a másik nem részesült keresztségben, pl. egy izr. és egy g. keleti között is. Ezzel szemben a latin j.ogban csak a katolikus Egyházban megkeresztelt, ill. ide valamely felekezetből megtért Hivő és egy kereszteletlen között áll fenn, igy pl. egy izr. és egy ref. között nincs akadály!

b/ A vérrokonság akadálya a latin jogban oldalágon a harmadfokig, a keleti jogban pedig a hatodik fokig tart bezárólag. Itt is áll:

"tot gradus, quot generationes vel personae stipite dempto", de mig a latin jogban csak a hosszabb ágat vesszük figyelembe és legfeljebb jelezzük a rövidebb ágat, addig a keleti jogban mindkét ágat számba- vesszük és az egyes fokokat összeadjuk. Ez a kétféle számitás eltérő eredményre vezethet. Pl. A másodfokot érintő negyedfoku vérrokonság a latin jogban már nem akadály, de a keleti jogban még igen, mert 2+4 = o.

c/ A sógorság akadálya a latin jogban oldalágon bezárólag a másod fokig, mig a keleti jogban a negyedfokig terjed. A latin jog itt is csak a hosszabb ágat veszi figyelembe és legfeljebb jelzi a rövi- debbet. A keleti jogban ellenben itt is mindkét ágat figyelembe kell venni és az egyes fokokat összeadni. Itt is eltérő eredményre juthatunk, pl. az első fokot érintő harmadfokú sógorság a latin jogban már nem, de a keleti jogban még akadály.

5. / Különböző szertartásu hivek házasságkötésénél az akadály a- loli felmentést a vőlegény illetékes főpásztorától kell kérni, ha pedig a vőlegény nem katolikus, akkor a menyasszony illetékes főpásztorától.

II. Ha a házasságkötés helye a .hajdudorogi /miskolci.ap. kom./ egyházmegye területén kivül esikT