A Győri Püspökség Körlevelei, 1953

- 17 VI.

lob/ .«-z.O • szán:. - ±}üZj.<li'Ab

' Esztendők óta tartó szárazság után a drága magyar föld ismét busásan fizeti "issza földművelő népünk verejtékes munkáját és szorgalmas fáradozását. Az Isten meghallgatta a bűz asz ént el éskor hozzá intézett könyörgéselakot» Bőven hullatott „termékeny esőt a magasságokból és áldásának gyűmölőséből kövérré tette a földet /Zsolt. 103, 13; v.ö. kér. napok XIII. kény. versuso/. rég nem verte, vihat nem tépve, fa§y nem fojtotta, aszály stn perzselt?', áradás nem öntötte el, férgek és sáe-ri ne:', v-nsiur.torták v--tér. óinkét. hanem az Isten éltető napsugara ás áldásos észtje érlelik termény óinkét /V.ö. bűz asz. könr. 3- ás 6. kony./. Amikor az Isten sokat ad.' akkor többet vár tőlünk is. Art kívánja, hogy amit bőkezűségből megadott, azt emberi munkánkkal és fáradtságunkkal tartsuk meg A bőséges csapadék nemcsak a réteket teszi üdékké7 a mezőkön növeszt . kövér kalásztengert és a szőlőhegyek termését teszi Ígéretessé, hanem elszapcritje a vetéseket elfojtó konkolyt és gazt is /jrt 13, 16/ és megsokszorozza földművelő népünk, munkáját és gondjait is. A megsokasodott munkát csak serény szorgalommal, f ár .adhat atian .igyekezettel és fokos ott a bb kü tele s o égtudat tál .Lehet elvégezni. Viseljétek türelmesen a nap hevét- 4-s-térhálót 2QJ.2/, véges zétek szorgalmasan a Munkákat. Tartsátok szemetek előtt az írás szavait: rLassú kéz szegénnyé tesz, a szorgosak keze azonban gazdagságot szerek5* /Féld. 10,4/. , ,

Különösen legyetek serények az aratasi és csépiesi munkák mielőbbi elvégzésében. Szent Péter és Fái ünnepével magyar népünk hagyományai szerint .'-z aretán timeue kösz őrt. rétik. A mez éken aranyi o búzatáblák vlázuxosaé haj ti áh ménfejüket;, érett kalászukat. Megköszönik ag Is - termek bő áldásét és váriak az aratók kaszájának megsuhanását. Őseink Péter-Fái. ünnep ér. elvitték, az ünnepi szent misere a templomba kaszájukat, seri ó--ükat. gerebiyélüket, kévekoróí'á.jukat, azokat, magadöaxtak és isten revői es üzropélysser. tették meg az első kaszavágást, kezdték meg az aratást, őzzel az ősi szokással a ezzelleiekkel kelj. ma is neki-náo kői «?. amrás-í cn csépiénI munkának.Akármennyire fáradtságos és verejtékez is a nyári napsütésben ér. ve::5fényben az aratás és a csépié-?, mégis örvendetes ünnep sz /Zsolt. 126, 5-6/, hisz egy esztendő fáradtságának és Isten áldásának a gyümölcse simul az aratók és cséplők kezébe. Ez ?.s idő sohasem a tétlenné,ag so>. néz is a megérdemeli pihenés ideié volt, hanem a szorgos munkáén Mintha csak az Isten is azért hosszabnitotfca volna meg ebben az ^időszakban a. napokat, hogy több idő .jusson a munkának. Ki kell hasznaim a munka -napjait. Semmit sem szabad elvesztegetni abból, amit az^xnuen.adott. Kern bxaha intette már a bölcs falamon király az istenfélők toídmuv el okét: ‘*0 kos az az ember, ki aratáskor gvüjt. de szégyent vall, ki nyáron alszik /Féld. 10, y/. ..... , ... , .

Ne

mcsak a falvak .lakói, de egész magyar neptaxk i„ v aj. okozass a j. es imádsággal tekint az aratás és csépiés felé, mert az^nemcsak a fslu népének, hanem a városok, a gyárak, a hivatalok, 3-55 us mem dolgozóinak, a magyar nép egészének is uj menyeret, uj exetc* es uj remény - séget ad. Púpén az elmúlt esztendők szűk termese-imitat ..a meg. mennyire életbevágóan fontos, hegy a föld termése, a kenyér^ne egyesek kezében legyen, hanem igazságosan, méltányosan ősz v-assak szét cs ám denkinok egyformán jusson belőle. A szükségesen gelui megmaradó^terményeket senki sem halmozhatta fej^'klvozsi kodon es senki vem üserjedhetik velük bűn Minden istenfélő embernek meg kell ^szívlelnie

a próféta sz,r.it: *j0.i nektek, kik házat-házhoz rakj9k, szántóföldet- szántóföldhöz ragasztotok, mig csak hely vagyon.• falan oisony „i re.-