A Győri Püspökség Körlevelei, 1953
imi —-—■—" 'Hőű-ves jüv*ekJ Az ország négy év után újra választások alőtt áll. Ilyenkor a Magyar püspöki Kar felszólítást szokott intézni hozzátok, hogy állam- polgári kötelességeket hiven teljesítsétek. Mikor ezt most is csele- kesszük. felhiv.juk figyelmeteket azokra a tervekre, amelyek ma mindenkit foglalkoztatnak és amelyeket a képviselőjelöltek is a nemzet elé terjesztenek. Ilyen tervek azok, amelyek az ipari és bányászati termelés fokoTj> zására, a földmirolés fejlesztésére és lakások építésére vonatkoznak. E tervek szerint acéltermelésünket kétszeresre kell emelnünk, széntermelésünket a jelenleginek szintén a ké‘"«eresére, villamosenergia termelésünket pedig a jelenleginek háromszorosára. és el kell érnünk, hogj öntözött mezőgazdasági cerülevüi ” 5y0-"')0 ezer katasztrális holdra e- melkedjék. és" hogy 2^0 cr. r v: lakás fűljön. Ily tervekre mi is csal igent mondhatunk, 1 szaporodó omo' ellátásának problémája foglalkoztatja a nemz e t gaz d ás zokni , ik 'uítVü... születések korlátozásában látja a kérdés megoldása-'-. lg'. 1 nyá, :.y: lgi rt. felfogás ez, mely kényelmét félti a szülét ere: 5 ü nemzedéktői . fi rmú yimk ezzel szemben vállalja ? nemzet szaporodásával jelentkező. 1 .á problémákat ^ós korszerű, tu- domán:vosan fejlesztőéi I.; rm-i Js:. ..'d > -ü^ífíüü anya- és csecsemővé dele mmel, lakások építésével törtévzxr n-sfn^J-tkitani, hanem erősíteni i nemzetet. A műveltség emelésére voá aló törekvések nőm idegenek előttünk. Ha ma hazánkban két és félszer több a. középiskolások száma, mini a háború előtt volt, és négyszer többen vannak a főiskolai és egyetemi hallgatók, ha további iskolát és egyetemek létesítése készül, akkor mindennek örül az Egyház, hivei naln’á.a és sok szegény ember fiának társadalmi felemelkedése miatt- Mi katolikusok a szellemi haladástól nem félünk, mert meg vagyunk győződve, hegy minél inkább uralma alá hajtja az ember tudományos eszközükkel a földet és a természet erőit, annál inkább őrzi lelke fclé.yét és. eunni közelebb emelkedik Istenhez. A szociális gondolkozás is emberséges gondolat. Kincs kínosabb érzés, mint a bizonytalanság tudata, azaz a félelem, hogy mi lesz velünk betegség, öregség vagy rokkantság esetén. A mi szent vallásunk ez’; az aggodalmat enyhíti ugyan az isteni gondviselésben való hit ápolásával, de ez a Ilit nem jelenti azt, mintha emberi részről is nem kellene megtörténnie minden lehetőnek az ily aggodalom okainak kikü - szöbclésére, Sokun a javak gyűjtésével akarják a maguk és gyermekeik jövőjét biztosítani. Ámde ez a lehetőség nem áll mindenkinek rendelkezésére, és a gyűjtött javaké1; megemésztheti a rozsda és a moly. Azért a szoe: ílis biztosítás van hivoüor, a küszködő és dolgozó embernek a biztonság érzetét megszerezni és az igazság és szeretet követelménye azt neki megadni. Végül mindezen torz :k ás pro grammok föltételezik a békét. E nélkül nemcsak az épít emunk,a akad meg, -’o ez eddigi erőfeszítések gyümölcsei is elpusztulnak, Tíikrr tokár . ''álosztások alkalmával őszintén kívánjuk, hogy népünk anyagi•j ól ét , erkölcsi, szellemi és kulturális emelkedése megválósu.ljer», agyarakkor Istent kérjük, hogy a békét számunkra megőrizze és nemzetünk vered ölnek a léke fenntartására és a jólét emelésére irányuld törekvéseit regáléja. Jelen körlevél május 10-ón a lampionban felolvasandó. I