A Győri Püspökség Körlevelei, 1952
II. \ Kedves Híveink! Megváltó Krisztusunk szenvedésének emlékünnepén, Feketevasárnap szólunk Hozzátok közös pásztorlevelünkkel, hogy ráemlékezvén Üdvözítőnk. kínszenvedésére, apostoli küldetésünknek megfelelően meghirdessük Nektek a kereszt evangéliumát, - és megváltásunk drága kincseit szemlélvén felfrissítsük Bennetek a bünbánatnak és lélekmegu- julásnak tavaszi erőit, amelyek méltóképen előkészítik lelketeket a húsvéti feltámadás szent örömének befogadására A mai vasárnapon és az utána következő napokban husvétig Egyházunk szivét a mély fájdalom érzései töltik el. Megfosztja oltárait virágdíszüktől,^violaszin lepellel takarja le a képeket, szentmiséjében, zsolozsmájában elhallgat az öröm hangja. Minden figyelmünket a szenvedő He^váltóra akarja irányítani. A mindhalálig szomorú Krisztus vértol ázott' arca áll lelki szemeink előtt. Töviskoronás feje, ostorcsapásoktól raegszaggatott teste, szegekkel átfúrt keze, lába, lándzsával megnyitott szive. Megrázó a nagypénteki szertartás egyszerűsége, amikor, a fekete miseruhaba öltözött pap a fénytelen oltár lépcsőire leborul és szótlanul imádkozik. Helyette az apostol komor szava szól hozzánk: "Odaadatott bűneinkért". /Róm.4,25/ Mindezek mellett a szervedé:? hete és a na^yhét mégsem a gyász és kétségbeesés, hanem a reménység és örömváras ideje. Anyaszent- egyházunkban az Üdvözítő szenvedésére való emlékezés emelkedett,ünnepi érzéseket ébreszt. Az egész nagyböjtöt "magasztos ünnepi időszak"- :ak nevezi, amelyen "buzgó szívvel ünnepeljük Krisztus szenvedés i ". /Egyházi ének./ "Boldogítónak" mondja ezt a szenvedést * /"beat passió1'/ a szentmise imádságában. íjlz ős egyhez nem is ábrázolta x kereszten Krisztus szenvedő testét, hanem a csupasz kereszt jelét rajzolta a katakombák falára, majd később ezt a keresztet tisztelete jeléül ragyogó mozaikba, aranyba, ezüstbe foglalta. Amikor a középkorban, főként a román stilusu templomokban Krisztus képe a keresztekre került, nem a szenvedő Megváltót látni rajtuk, hanem a kereszt-trónján uralkodó, győzelemmel koronázott Krisztus Királyt;; ns he ma Egyházunk lepellel takarja le a feszületeken a szenvedő Krisztus képét, ez sem szomorgó gyászának kifejezésére történik, hanem°sagypénteken a kereszt leleplezés fenséges szertartá^- sában annál nagyobb örömmel mutathassa meg híveinek a kereszt fáját, amelyen a világ Üdvössége függött s énekelhesse diadalénekét: "Keresztfa titka tündököl". A kereszt misztériumát a vilá^ nem érti meg, de Egyházunk hite és tanítása megadja nekünk magyarázatát. A kereszt Megváltónk győzelmi jele, amelyen halálával legyőzte a gonoszlelket, kieshette a bűnös emberiség számára Isten irgalmát, széttépte bűneink adósság- levelét /Kol. 2,14/ s az isteni élet kiapadhatatlan forrásait fakasztotta fel számunkra. "Halál mérgét megtiportad, mennyországod megnyitottad." Ezért a kereszt nekünk nem az átok fája, hanem az áldásé; nem a szomorúság forrása, hanem a megváltás öröméé; nem a gyalázat jele, hanem a dicsőségé; nem a halál eszköze, hanem az é- leté. Igazolódik Szent Bál apostol szava: "A kereszt igéje azoknak, akik el/essnek, ugyan oktalanság, de azoknak, akik üdvözülnok,vagyis nekünk, Isten ereje." /I. Kor. 1, 1$./ Istennek az ereje, megváltásunk kegyelmi kincsei ezekben a Krisztus szenvedése és kereszthalála emlékének szentelt napokban külonöp gazdagsággal áradnak felénk. Főpásztori szeretettel ké - runk |.í buzdítunk Benneteket, - Kedves Híveink! - ne engedjétek kárb 'űzni, fogadjátok telketekbe Istennek ezt a szétáradó erejét. xsztus keresztje legyen erősségiek mindenekelőtt azoknak a neht ;geknek elviselésében, amelyek az embernek földi életutján 504/1952. sz.
