A Győri Püspökség Körlevelei, 1952
taló lapját; 4. a Biztosítási Igazolványt újkeletű megújítással; 5- akinek van, katonakönyvét; 6. az Ágynyilvántartótól érkezett levelet. Megjegyzendő, hogy az iratok közűi a 2. alattit az illetékes SzTK főorvossal is alá kell Íratni az Alközpontban vagy Kirendeltségen, a 2., 3* és 4. alattit pedig a helyi tanáccsal is láttamoztatni kell. Nagyon sürgős esetben jelentkezni lehet a kórházban csupán a körzeti orvos beutaló iratával is, de az Ágynyilvántartó rendelkezése nélkül a kórház csak akkor vesz fel valakit, ha épen üres helye van. A beteg megkönnyíti a kórházban való elhelyezkedését, ha a felsorolt iratokon kívül magával viszi a következőket: 2 db nagypárnahuzatot, 2 db lepedőt /egyik esetleg dunnahuzat legyen/, fekvéshez való fehérneműt /háloing, pizsama/, poharat, toilett cikkeket, stb. Az ott misézők minden esetben napi 2.- forintot térítenek a kórháznak. A kórház cime: Budapest, II., Széher ut 45. sz. /A 83-as villamosról a IJagyhid-megállónál kell leszállni./ 1852. sz. - SzTK TÁJÉKOZTATÓ Legutóbbi körlevelem kiegészitéseképen közlöm TdŐ Papjaimmal, hogy sekrestyés, harangozó, templomtakaritó stb. után, amennyiben az alkalmazottak mellékfoglalkozásképpen végzik ezen teendőiket csak/az esetben kell SzTK járulékot fizetni, ha elfoglaltságuk heti itet oranaltöbbet tesz ki. A járulék a fizetés 12 /i-át teszi ki /legkisebb illetmény havi 150. - forintnak veendő/. Amennyiben a szóbanforgó alkalmazás az alkalmazottnak főfoglalkozása lenne /ami azonban nagyon ritkán fordul elő/, az SzTK járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség az elfoglaltsági időre való^tekintet nélkül fennáll. - Az illetményadó /21 76/ és a kereseti adó /1 // fizetésére^ vonatkozó kötelezettség minden esetben fennáll, akár főfoglalkozásnak, akár mellékfoglalkozásnak minősül az alkalmaztatás, azonban az alapja mindenkor csupán a tényleges illetmény. 1853/1952. sz. - LELKÉSZEK ÉS CSABÁI-TAGJAIK SZTK ELLÁTÁSA A lelkészeknek és családtagjaiknak járó betegbiztosítási szolgáltatások ügyében, valamint arra vonatkozóan, hogy kik tekintendők családtagnak, a székesfehérvári egyházmegyei hatóság kérdést intézett a székesfehérvári SzTK alközponthoz. Az onnét érkezett választ a közérdek miatt az alábbiakban közlöm /a választ a győri SzTK alközpont felülvizsgálta és magáévá tette/: "Értesíti az alközpont, hogy a rk plébánosok, lelkészek és se- gédlelkészek, valamint az egyházkormányzati személyek kizárólag orvosi /szakorvosi/ gyógykezelésre, gyógyszereklátásra, gyógyfürdőjegyre, gyógyászati segédeszközökre, betegszállításra és /egy évig/ kórházi ápolásra jogosultak. A családtagok is csak a fenti szolgáltatásra jogosultak, ezek kórházi ápolása 60 nap. Készpénzsegélyek- re /táppénz, temetkezési segély és útiköltség/ sem a tagok, sem a családtagok nem igényjogosultak. Tájékoztatásul közli az alközpont, hogy rk napokkal együtt lakó szülő és nagyszülő csak 60. évük betöltés*.. után igényjogosult családtag; a 60. évük betöltése előtt az anya és a nőtestvér akkor igényjogosult és családtagnak akkor tekintendő, ha a pap háztartását háztartási alkalmazott nélkül egyedül vezeti. A testvér 16. életév betöltéséig, vagy ha szakmai kiképzésben részesül, vagy^ta- nulmányokat folytat, 24. életév betöltéséig igényjogosult családtag. Életkoréra tekintet nélkül jogosult a szolgáltatásokra az a családtag, aki testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége következtében állandóan keresteképtelen bete^. A fent felsorolt családtagok csak akkor jogosultak szolgáltatásokra, ha egészben vagy tulnyomórészben a biztosított tartja el és a családtagnak szá- 25 -
