A Győri Püspökség Körlevelei, 1949
Tartalomjegyzék
/ Krisztusban Kedvelt Híveink! 150. sz. Püspökkari szózat. Anyaszentegyházunk jelenlegi szomorú és gondterhes helyzetében szívünk meleg szeretetével és főpásztori tisztünk felelősségteljes gondosságával szólunk hozzátok. ■ i„ r;' itu. 1 Felhívunk benneteket, hogy a megpróbáltatások minden körülményei között őrizzétek meg keresztény nyugalmatokat, bizalmatokat az isteni Gondviselésbe^ és a Magyarok Nagyasszonyának történelmünk folyamán annyiszor tapasztalt pártfogásában, valamint nagy nemzeti szentjeink közbenjárásában. Legyetek rendíthetetlenek katolikus hitetekben és ragaszkodástokban az Anyaszentegyházhoz és Krisztus földi helytartójához. Ugyanigy legyetek a magyar hazának hűséges fiai, a közjó készséges előmozdítói, ugyanezen közjó szorgalmas építői. Mi, a magyar Püspöki Kar biztosítunk benneteket apostolutódi tisztünk felelős kötelességének megfelelően: a katolikus Anyaszentegyház tanából, isteni jogaiból és törvényeiből semmit fel nem adunk, mert nem is adhatunk, és érvényesítésük érdekében minden emberileg lehetségest megkísérlünk. Az Egyház és Állam viszonyának közismert állapota nem engedi meg, hogy önmagunk járjunk el, hanem parancsolóan megköveteli, hogy Egyházunk törvényei szerint az Apostoli Szentszékkel egyetértésben cselekedjünk. Ezeknek tudatában megkívánjuk tőletek, hogy magatartástokat szabjátok az Egyház törvényeihez és annak fegyelmét hűségesen tartsátok meg. Általában tartózkodjatok minden felforgató tevékenységtől. Emlékeztetünk benneteket arra a tanításra, melyet Anyaszentegyházunk oly sokszor elétek tárt. A megpróbáltatás és szenvedés idején kell kimutatnunk Istenbe vetett hitünket, reményünket és szeretetünket. E három isteni erény kössön össze szent és megtörhetetlen egységben benneteket velünk, egymással és az egész világ katolikusaival. ♦ Emlékezzetek arra, amit isteni Üdvözítőnk mondott: „Arról fogja mindenki megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymáshoz.“ (Ján. 13, 35.) Budapest, 1949. évi január hó 10-én. A MAGYAR PÜSPÖKI KAR. Elrendelem, hogy minden szentmise végén a következőkép könyörögjetek: „Imádkozzunk az Anyaszentegyház békéjéért a Szentatya szándékára: Miatyánk, Üdvözlégy.“ Hirdetések között Tdő Papjaim hívják fel a híveket, hogy mise végén ne hagyják el a templomot, hogy ezt az imát közösen elmondhassák.
