A Győri Püspökség Körlevelei, 1949
Tartalomjegyzék
Í412.SZ. Acsalag plébánia rangra emelése. Az Olvasóknak üdvöt az Űrban! Acsalag község ősi idők óta a csornai plébániának volt leányegyháza. A mintegy 10 km-re fekvő község híveit a csornai plébánosok nem tudták lelki igényeiknek megfelelő lelkipásztori gondozásban részesíteni. A téli hónapokban csak minden vasárnap volt az acsalagi templomban szentmise, de a gyakori árvizek és a rossz utak miatt többször három-négy hét is elmúlt, míg a lelkipásztor a faluban megjelenhetett. A betegek ellátása, a kötelező szentgyónások elvégzése és a gyermekek hitoktatása körül felmerülő súlyos nehézségek mindig elevenebbé tették a hívek lelkében a vágyat önálló lelkipásztor után. Ez a vágy először 1919-ben nyert kielégülést, amikor b. e. Fetser Antal győri megyéspüspök a hívek dicséretes áldozat- vállalása mellett Acsalagon helyi káplán- ságot szervezett. A lelkipásztornak a hívek közt való tartózkodása nem csökkentette, hanem növelte a híveknek a teljes önállóság utáni vágyát. Dr Breyer István akkori győri püspök 1934 elején már azzal a megbízatással nevezte ki Nede- sovszky Jánost acsalagi helyi káplánnak, hogy ott önálló plébániát szervezzen. A megyéspüspök szándéka a hívek szívé- óhajával találkozott. Az új lelkipásztor ösztönzésére az egyházközség buzgó elnökének néhai Szilágyi János acsalagi földbirtokosnak a kezdeményezésére korábban vásárolt plébániatelken megkezdte az építkezést. A hívek határtalan lelkesedéssel vállalták a szükséges költségeket, az ingyen fuvarokat és napszámot, Eszterházy Pál herceg 8 ezer pengő értékű építési anyag juttatásával, Sopron vármegye 8 ezer pengő segéllyel támogatta a szegénysorsú hívek törekvését. A lelkészlak 1935-ben teljesen elkészült, ugyanakkor az egyházközség megfelelő ingatlan hiányában természetben 40 q búzát, készpénzben 40 q búza mindenkori árát szavazta meg a lelkész évi járandóságaképpen. A megyéspüspök a hívek áldozatkészségét méltányolva 1936 január 1-i hatállval Acsalagot Csornától elválasztva önálló lelkészség rangjára emelte és a környező majorok lelkipásztori gondozását is a lelkész gondjaira bízta. Az áldozatkész hívek kicsinek bizonyult templomukat saját erejükből háromszorosára bővítették. A megnagyobbított Isten házát pedig 1948-ban Márton Lajos festőművész freskóival 25 ezer forintos költséggel új díszbe öltöztették. Az 1945-ös földbirtokrendezés során a lelkész javadalmazására a községi földbirtokrendező bizottság 2 kát. hold erdőt és 13 kát. hold szántót juttatott. Mindezek után semmi akadálya sincs annak, hogy az acsalagi leányegyház elnyerje a plébániáknak biztosított jogokat. Meghallgatván tehát mindazokat, akiket az egyházi törvénykönyv 1^28. kánonja értelmében meg kellett hallgatni, az acsalagi hívek óhaját téljesítendőnek találjuk és az egyházi törvénykönyv lj27. kánonjában biztosított joguknál fcava az acsalagi lelkészséget teljes jogú plébánia rangjára emeljük. Ezzel kapcsolatban megállapítjuk a következőket : i
