A Győri Püspökség Körlevelei, 1949
Tartalomjegyzék
% 1 örökkévaló javak felé. Mert nemcsak abból áll az emberi hivatás, hogy házat építsünk, szántsunk, arassunk, ruházkod- junk, gépeket szerkesszünk. Igaz, arra is hivatott >az ember, hogy munkájával uralma alá hajtsa a földet és itt is jólétet, emberhez méltó életet teremtsen. De nem ez az első és főképpen nem az egyetlen célja életünknek. Nekünk végtelenül több a hivatásunk: nekünk a lélek békéjét, az örök boldogságod magát az Istent kell magunkévá tennünk. Ez az Isten országának építése magunkban és embertestvéreinkben. Ehhez az építéshez azonban a gyarló, gyönge embernek nemcsak világosságra, hanem erőforrásra is szüksége van. Üdvözítőnk földi életében megteremtette ezt s gondoskodott róla, hogy távozása után se apadjon el. Kedves Híveim! Ha mi csekély kis vagyonkát tudunk magunk után hagyni, azt is méltó örökösök kezéhez kívánjuk juttatni, mert tövist üt szívünkbe az a gondolat, hogy nem fogják megbecsülni azt, amiért mi verítékeztünk. Gondoljunk most az Üdvözítő Jézusra, mit hagyott Ő örökségyl maga után. Hagyta- evangéliumát, amelynek minden szava isteni bölcseség és szeretet az ember javára. Hagyta betlehemi barlangját, amelyben megpillantotta a földi világot s első tekinte szűzi édesanyjára, Máriára, emberi nemünk gyönyörűségére esett. Hagyta örökségül keresztfáját szenvedésének és halálának minden érdemével. Szent Szívének kínjával és szeretetével. Végül örökségben hagyta titokzatos testét az Eucharisztiában. Nos, ezeknek a hagyatékoknak akart az Üdvözítő gondviselő és osztogató sáfárt rendelni, ezért alapította az Anyaszentegyházat. Ennnek kezébe tette le az evangéliumot s mindazt a hitbeli és erkölcsi tanítást, amit az tartalmaz. Ennek az Egyháznak adta át édesanyját, Szűz Máriát, a szent keresztfát, az Oltáriszentséget és a, többi szentségeket: az újszülött gyermekekét, és a nagybetegekét, a családalapítókét és papokét, a bűnbánókét és a hitben még gyönge újoncokét. Mindezt az Egyház kezébe adta isteni szent hagyaték gyanánt 18 nemcsak megőrzésre, hanem az emberek között való kiosztásra. Az Egyház rendeltetése a földön, hogy folytatva Krisztus megváltói munkáját, hirdesse az evangéliumot, a változhatatlan hitet és erkölcsi elveket.- A világ templomaiban bemutatott szentmisékkel állandósítsa minden nap minden órájában Krisztus kereszt- áldozatát, szent testének táplálékul vételét, szent vérének reánk permetezését. Az Egyház rendeltetése a földön, hogy hajléka legyen a Szentlélek Úristennek és munkahelye, ahol nem szűnik meg betetőzni Krisztus megváltói munkáját, szentségeiben és szentelményeiben, szertartásaiban és áldásaiban megszenteli, a siralom völgyéből a mennybe emeli az embert. 2, így tekintve az- Anyaszentegyház a legnagyobbra hivatott szent közösség ezen a földön, hiszen már nem is emberi, hanem isteni munkát kell végeznie mindaddig, míg össze nem roppan ez az anyaföld s a csillagok lehullanak az égről. De hát ki ennek az Egyháznak biztonságos alapja, fenntartója; mozgató ereje? Kedves Híveim! Az eget és a földet, Istent és az embert úgy összekötni, mint ahogyan az Egyház összeköti, senki más nem tudja, mint akiben egyesül föld és ég hatalma, aki maga Isten is, ember is: a második isteni személy, a mi Urunk Jézus Krisztus. Ő rajta nyugszik az Isten országa. Ö azonban láthatatlan szegletkő földi szem számára, pedig a küzdő Egyház itt a földön látható embereknek társasága s ezért látható kőszálon kell nyugodnia. Anyaszentegyházának látható kőszálául az Ür Krisztus látható embert rendelt. Ez az ember a római pápa. Mindnyájan megtanultuk a katekizmusból, hogy a Megváltó első pápának egyik apostolát tette meg: és hogy jelezze a pápa hivatását, ennek az apostolnak rendes nevét jelképes névvel cserélte fel. Simonnak hívták addig, az Ür Jézus ezt a nevet Péterre változtatta, ami magyarul annyit jelent, hogy: kőszikla. Amikor az Üdvözítő először találkozott Simonnal, már akkor megmondotta npki, hogy Péter lesz a neve. (Ján. 1, 42.) De
