A Győri Püspökség Körlevelei, 1948

Tartalomjegyzék

VI

2103. sz. Főpásztor szózata a hitoktatás ügyében.

Az új iskolai év kezdetével ezidén különösen szükségét érzem, hogy lelkipásztorkodó papjaim figyelmét nyomatékosan felhívjam hitoktató munkájuk pontos és lelkiismeretes elvégzésének fontosságára. Egyházunk törvénykönyve ezt a pap „proprium ac gravissimum officium“-aként írja elő. (1329. kánon.) Iskoláink elvesztése után ez az officium még súlyosabbá vált.

1. Az iskolai hitoktatásban e kötelezettséghez hozzátartozik a helyi tanmenet elkészítésén, a részletes óravázlatok kidolgozásán kívül a leggondosabb előkészület a tanításra és a hittanóra lelkiismeretes megtartása. Egészen rendkívüli eseteket, vagy hirtelen támadt akadályokat kivéve egyetlenegy hittanórát sem szabad elmulasztani. Hivatalos óráink beosztásánál vegyük figyelembe az iskolai órarendet, hirdessük ki híveinknek is, hogy ehhez igazodunk keresztelés, esküvő, temetés, s egyéb funkciók idejének kitűzésében. A tanítás végeztével a hitoktató köteles a végzett anyagot sajátkeziileg beírni a haladási naplóba. Igyekezzék a lelkipásztor az igazgatóval, a tantestület tagjaival — a közös nevelői munka eredményessége érdekében is — megértő jóviszonyban lenni s ennek jegyében megállapítani a hittanórák beosztását, a tanulók vasár- és ünnepnapi istentiszteletének, valamint a gyónás, áldozásnak rendjét. Ne szűnjünk meg tanítványainkat a vasárnapi kötelezettségen kívül a hétköznapi szentmiséken való részvétel s a gyakori szentáldozás igényére ránevelni.

2. Hogy a szükséges vallástanítási anyagot eredményesen elvégezhessük, ehhez az iskolában előírt heti két óra kevésnek fog bizonyulni. Ezt iskolán- kiviili hitoktatással kell kiegészíteni. Főként az első áldozásra és a bér- málkozásra való méltó előkészítés végett külön oktatásra is össze kell a gyermekeket gyűjtenünk — akár iskolaterembe, akár templomba. Ma semmiképpen sem szabad megelégednünk a hittani órák „leadásáéval, hanem az iskolán kívül is közvetlen és állandó kapcsolatot kell teremtenünk a lelkipásztor és az iskolaköteles gyermekek között. Ennek segítségével tudjuk őket a vallási ismeretek közlése mellett gyakorlati katolikus életre nevelni és felvértezni őket minden ellenséges káros befolyás ellen.

3. E hitoktató munkának folytatódnia kell a felnőtt ifjúság, az egyház- községi legény- és leány csoportok