A Győri Püspökség Körlevelei, 1947

Tartalomjegyzék

II. szakasz. püspökeik előtt teljesen és tökéletesen ismeretessé legyenek és mindenben azok joghatóságának le­gyenek alárendelve. A Püspökök és Szerzetesek Szent Kongregációjának ezek az előírásai és nyi­latkozatai lényegesen hozzájárultak ez intézmé­nyek jogi természetének tisztázásához, azok ki­bontakozását és haladását alkalmasan rendezték, anélkül azonban, hogy azoknak további fejlődését megakadályozták volna. Századunkban az ilyen intézmények hallgató­lagosan megszaporodtak és többféle, egymástól meglehetősen elütő vagy önálló, vagy pedig külön­böző módon valamely szerzethez vagy társaság­hoz kapcsolódó külső formát öltöttek magukra. Ezekről nem intézkedett a Conditae a Christo apostoli constitutio, amely egyedül a szerzetes kongregációkkal foglalkozott. Az Egyházi Tör­vénykönyv is szándékosan hallgat ezekről az intézményekről és a teendőket, mivel még nem értek meg az intézkedésre, a későbbi törvény- hozás számára tartotta fenn. Mindezeket lelkiismereti kötelességünk sugalla­tára és az életszentséget a világban oly hősiesen valló lelkek iránti szeretetünk indítására alaposan megfontolva és ama szándéktól is vezérelve, hogy a társaságok egymástól való bölcs és pontos megkü­lönböztetése mielőbb megtörténhessék, hogy to­vábbá csak azokat ismerjék el ilyen intézmények­nek, melyek a teljes és tökéletes életet hivatalo­san is vallják, hogy végre egyszer megszűnjék az újabb és újabb intézmények keletkezésének vesze­delme, melyeket nem ritkán oktalanul és meggon­dolatlanul alapítanak, hogy továbbá az arra érde­mes intézmények természetüknek, céljaiknak és sajátságos körülményeiknek teljesen megfelelő jogi szabályozást nyerjenek, a világi intézmények számára ugyanazt gondoltuk és határoztuk el megvalósítandónak, amit boldogemlékű elődünk, XIII. Leó pápa az egyszerű fogadalmas kongre­gációknak «Conditae a Christo» kezdetű apostoli constitutiójával olyan bölcsen megadott. Ezért az «institutum saeculare» általános szabályzatát, amelyet a Szent Officium legfőbb Kongregációja, amennyiben illetékességét érintette, alaposan meg­vizsgált, és a Szerzetesek Szent Kongregációja parancsunkra és irányításunk mellett pontosan összeállított és tökéletesített, jelen Levelünkkel megerősítjük mindazt, ami az alábbiakban kö­vetkezik, apostoli tekintélyünkkel kijelentjük, elhatározzuk és elrendeljük. Ezek után e rendeletünk végrehajtásával a Szerzetesek Szent Kongregációját bízzuk meg, az összes szükséges és megfelelő felhatalmazásokkal. Az «Institutum saeculare» külön törvénye. I. szakasz. Azokat a papi vagy világi társaságokat, melyek­nek tagjai a keresztény tökéletesség megszerzé­sére és az apostolkodás teljes gyakorlására a világ­ban az evangéliumi tanácsokat követik, a hívek­nek egyéb általános egyesületeitől (682—725. kán.) való pontos megkülönböztetés végett, sajá­tos néven Intézményeknek, vagy Világi Intézmé­nyeknek nevezzük, s reájuk a jelen Apostoli Con­stitutio szabályai irányadók. 1. §. Mivel a Világi Intézmények sem a három nyilvános szerzetesi fogadalmat nem kívánják meg (1308. kán. 1. § és 488. 1.), sem a közös életet, vagyis ugyanazon házban való tartózkodást a jog­szabályok szerint tagjaiknak elő nem írják : 1. jogszerint sem nem szerzetek (487. és 488. kán. 1.), sem pedig közös életet folytató társaságok (673. § 1.), sem azoknak szoros érte­lemben nem nevezhetők ; 2. a szerzetek és a közös életet folytató tár­saságok sajátos és különleges jogai ezeket nem kötelezik, de azokkal nem is élhetnek, hacsak ezeknek valamelyik előírása, főleg az, amely a nyilvános fogadalom nélküli társaságokra vo­natkozik, nem nyert kivételesen rájuk is törvé­nyes alkalmazást. 2. §. Ezeket az Intézményeket — a kánonjog rájuk vonatkozó általános szabályainak érintetle­nül hagyásával — különleges természetüknek és helyzetüknek jobban megfelelő saját jogként a kö­vetkező előírások irányítják : 1. a jelen Apostoli Constitutio általános jog­szabályai, melyek valamennyi Világi Intéz­ménynek mintegy alapszabályát alkotják ; 2. azok a szabályok, amelyeket a Szerzetesek Szent Kongregációja szükség esetén, vagy indo­kolt esetben az Apostoli Constitutio magyará­zása, tökéletesítése vagypedig valamely vagy minden Világi Intézményre való alkalmazása közben kibocsát; 3. a következő (V—VIII.) szakaszok alapján jóváhagyott részleges alapszabályok, amelyek az általános jogi és a fent (1. és 2. pont) leírt különleges szabályokat az egyes Intézmények, nem kevéssé különböző céljaihoz, szükségletei­hez és körülményeihez okosan alkalmazzák. III. szakasz. 1. §. Ahhoz, hogy a hívek valamely jámbor egyesülete a következő szakaszok előírása értel­mében Világi Intézménnyé lehessen, az egyéb közös követelményeken kívül a következő (2—-4. §) feltételekkel kell rendelkeznie : 2. §. Az élet megszentelése és a keresztény töké­letesség vállalása szempontjából : azok a társak, akik, mint szorosan vett tagok kívánnak az Intézménybe belépni, a jámborság és önmegtagadás ama gyakorlatain kívül, ame­lyeket a tökéletes keresztény életre törekvő minden ember köteles gyakorolni, még az itt felsorolt különleges eszközökkel is tartoznak hathatósan törekedni a tökéletességre : 1. a nőtlenségnek és a tökéletes tisztaságnak Isten előtti vállalásával, melyet fogadalommal, esküvel, vagy lelkiismeretben kötelező önát­adással kell megerősíteni, az alapszabályok ér­telmében ; 2. az engedelmesség fogadalmával vagy ígé­retével úgy, hogy eme állandó kapocs révén teljesen Istennek és a szeretet vagy apostol­kodás munkájának szenteljék magukat, és er­kölcsileg mindenben az elöljárók felügyelete és

Next

/
Thumbnails
Contents