A Győri Püspökség Körlevelei, 1947
Tartalomjegyzék
64 8415. szr Tudomás végett közlöm, hogy a VKM a Lelkészek lelkészkedő papság, a nyugdíjasok és köz- karácsonyi igazgatási tiszteletdíjban részesülő szer- •egélye. ve^ részére az alapfizetés 25%-ában megállapított karácsonyi segélyt folyósított. A korpótlék nélküli és I. korpótlék osztályba tartozó lelkészek karácsonyi segélye a II. lakbérosztályban 78.50, a III. lakbérosztályban 71.50 Ft, a II. korpótlékos lelkészeké a II. lakbérosztályban 91.50, a Ill-ban 82.80 forint, a III—IV. korpótlékos lelkészeké a II. lakbérosztályban 106.90, a Ill-ban 97.80, az V. korpótlékos lelkészeké a II. lakbérosztályban 129.30, a Ill-ban 120.30 forint. Karácsonyi segélyben csak a kongruás lelkészek részesülhetnek. A karácsonyi segélyeket az egyházmegyei hivatal egyidejűleg kiutalta. 3416. sz. £ házasságon kívül született gyermek Házassá- jogállásáról szóló 1946. XXIX. t. c.-nek az született1 anyakönyvvezetést érintő 99.000/1947. B. gyermek számú végrehajtási rendelkezésével anyaköny- kapcsolatban a következő utasításokat vezése adom: Állami vonatkozásban 1895. október 1. óta ezt az időpontot követő születési, házasságkötési és halálozási esetekre nézve az állami anyakönyvi bejegyzést és az arról kiállított kivonatot veszik irányadónak. Egyházi vonatkozásban a jelzett időpont után is egyedül egyházjogi előírásokat kell szorosan követni és megtartani mindenben a származási rovat kitöltésében is. Hogy azonban a vezetéknév és így a személyazonosság tekintetében az egyházi és az állami anyakönyvvezetés között az egyezőség biztosittassék, a keresztelési anyakönyvben a következő bejegyzéseket szabad, sőt kell eszközölni. 1. a) Ha a házasságon kívül született gyermek keresztelésekor bemutatást nyert a természetes atyának a gyermekre vonatkozó teljes hatályú elismerő nyilatkozata, vagy az atyaságot megállapító bírói ítélet, vagy a gyámhatósági határozat a képzelt atya személyének megjelöléséről, az Észrevételek rovatába ez a körülmény feljegyzendő. A bejegyzés ily szövegezéssel eszközlendő: Az itt bejegyzett gyermek a természetes atyának N. N. r. k. (vagy ev. ref., ág. ev. stb.) vallású férfiúnak teljes hatályú elismerése (vagy N. N.-nek.......... atyaságát megállapító bírói ítélet alapján, avagy N. N. képzelt személynek a gyámhatóság rendeletére atyaként történt állami anyakönyvi bejegyzése) alapján, az 1946 : XXIX. t. c. értelmében az atya nevét viseli. b) Amennyiben a természetes atyára vonatkozó említett bizonyítékokat nem a keresztelés bejegyzésekor, hanem csak később mutatják be, a bejegyzéshez a vonatkozó okmányok csatolása mellett szabályszerűen kikérendő az egyházi hatóság engedélye. A keresztelési anyakönyv indexébe a gyermek nemcsak az anyjának, hanem a természetes atyának neve alatt is, tehát két helyen, vezetendő be, hogy bejegyzésének megtalálásában ne álljon majd elő nehézség. 2. Ha katolikus vallású anyának házasságon kívül más vallású természetes atyától származó fiú-gyermekét kívánják nálunk megkereszteltetni, minden egyes esetben gondosan és lelkiismeretesen kutatni és tisztázni kell azt a kérdést, vájjon a gyeidnek katolikus neveltetése biztosítva van-e? A gyermeket ugyanis a 750. can. 2. §-a szerint csak abban az esetben szabad megkeresztelni, ha annak katolikus nevelése biztosítva van. A szóban levő 99.000/947. B. M. számú rendeletnek 34. §-a szerint azonban: ,,A házasságon kívül született fiú-gyermek, ha 7. életévét még nem töltötte be, az atyának a teljes hatályú elismerő nyilatkozat keltétől, illetőleg az atyaságot megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kifejezett kívánságára az atyának vallását követi, amennyiben ez a vallás a bevettek, vagy a törvényesen elismertek közé tartozik“. Ezen eshetőség elhárítása céljából az ilyen gyermek megkeresztelése előtt kutatni és tisztázni kell a gyermek katolikus neveltetésének kérdését, és ennek biztosítását. Ha a jelzett veszedelem fennáll, a gyermeket nem szabad megkeresztelni. Ha ez az eshetőség kizártnak ítélhető, megkeresztelhető a gyermek. A
