A Győri Püspökség Körlevelei, 1944
Tartalomjegyzék
nagy hasznát látják ők maguk is. Rendkívüli módon segít e szándék megerősítésére az a napi önfelajánlás, melyet az «imaapostolság» nevű hit- buzgaimi egyesület tagjai gyakorolnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezt az Isten előtt nagyon kedves társulatot itt is nyomatékosan ajánljuk. Fia pedig minden időkben szükséges volt a lelkek üdvösségének előmozdítására az isteni Megváltó szenvedéseivel a mi fájdalmainkat is egyesíteni, akkor főkép ma legyen ez mindenkinek kötelessége, Tisztelendő Testvérek, mikor a háború szörnyű tűzvésze szinte az egész földkerekséget lángba borította és oly sok halált, oly sok szerencsétlenséget, oly sok bajt okoz ; főkép ma legyen mindenkinek kötelessége tartózkodni a bűntől, a világ csábításaitól, a test fékezetten kívánságaitól, sőt tartózkodni azoktól a földi hiábavalóságoktól, hiúságoktól is, melyek nem tartoznak a lélek keresztény módon való kiműve- | léséhez és a mennyország elnyeréséhez sem. Inkább halhatatlan Elődünk, Nagy Szent Leó | súlyos szavát kell eszünkbe vésnünk, mellyel | arra figyelmeztet bennünket, hogy a keresztség- ben a Keresztrefeszített Testévé váltunk inkább j Szent Ambrus gyönyörű imáját kellene megjegyeznünk : «Vígy engem, Krisztus, a Keresztre, j mert üdvösséges az a tévelygőknek, egyetlen J pihenő a fáradtaknak, egyetlen hely, ahol él az, aki meghal».2 Mielőtt befejeznők írásunkat, nem állhatjuk meg, hogy újra és újra ne buzdítsunk mindenkit, hogy szorgos, tevékeny szeretettel szeressék az Anyaszentegyházat. Ha valóban szívünkön fekszik az isteni vérrel megváltott emberiség üdvössége, ajánljuk fel mindennap az Egyház épségéért, szerencsés fejlődéséért imádságainkat, munkáinkat és szenvedéseinket az Örök Atyának. Villámló | felhők tornyosulnak az égen, nagy nehézségek ; törnek az egész emberiségre és az Egyházra is, bízzuk hát magunkat és mindenünket az Irgalmasság Atyjára, és könyörögjünk hozzá : «Kérünk, Urunk, tekints erre a te családodra, melyért a mi Urunk Jézus Krisztus nem átallotta magát kínzói kezébe adni, és a .kereszt gyötrelmeit BEFEJEZÉS. A BOLDOGSÁGÓS SZŰZ MÁRIA. Teljesítse ezt az atyai kívánságunkat, mely bizonyára a ti kívánságtok is, Tisztelendő Testvérek, és eszközölje ki mindenki számára az Egyház iránti szeretetet a szűz Istenanya. Az ő szent- séges lelkét jobban eltöltötte Jézus Krisztus isteni Lelke, mint minden más teremtményt együttvéve. Ő «az egész emberi természet nevében») adta beleegyezését, hogy «isteni Fia és az emberi természet között valami lelki házasság» jöjjön létre.1 Ő volt az, aki az Ür Krisztust — már a Szűz méhéhen az Egyház fejét — mint minden mepy- nyei élet forrását csodálatosan e világra hozta, és az újszülöttet mint Prófétát, Királyt és Papot nyújtotta azoknak, kik a zsidók és pogányok közül elsőknek jöttek imádására. Az ő anyai kérésének engedett egyszülött fia «a galileai Kánában», mikor azt a csodáját művelte, amely miatt «hívének őbenne tanítványai».2 Ő volt az, aki az eredeti bűntől és személyes bűntől menten, mindig szorosan egyesülve Fiával, mint egy új [ Éva ajánlotta fel a Golgotán Fiát Ádám minden bűnnel szennyezett fiáért anyai jogainak, anyai szeretetének áldozatával, és amint már előbb is test szerint anyja volt Fejünknek, most új j fájdalma és új megdicsőülése által lélek szerint* minden tag anyja lett. Ő volt az, ki hathatós könyörgésével kieszközölte, hogy az isteni Megváltó Lelke, melyet már a kereszten megkaptunk, Pünkösd, napján tékozló bőkezűséggel áradjon az ifjú Egyházra. És Ő, a vértanuk igazi királynéja volt az, aki roppant szenvedéseit oly&n erős, bízó lélekkel tűrte, hogy minden keresztény hívőnél jobban «kiegészítette azt, ami híja van Krisztus szenvedéseinek ... az ő Teste, az Egyház javára»,3 és mikor az Üdvözítő átdöfött szívéből megszületett Krisztus titokzatos Teste,4 azt épp olyan anyai gonddal, épp olyan bensőséges szeretettel fogadta, mint aminővel a kisded Jézust a bölcsőben melengette, táplálta. A Boldogságos Szűz szeplőtelen szívének ajánlottuk fel az emberiséget, Krisztus minden tagja 1 Gf. Sémi. LXIII, 6 ; LXVI, 3 : Migne, P. L., LIV, 357 et 366. 3 In Ps. 11' , XXII, 30: Migne, P. L., XV, 1521. 3 Off. Maior. Hebd. 1 S. Thom., III, q. 30, a. 1. 2 Ioann., II, 11. 3 Coi., I, 24. 4 Cf. Off. Ssnimi Cordis in hymno ad vesp.
