A Győri Püspökség Körlevelei, 1944
Tartalomjegyzék
8 c) PÜNKÖSD ÜNNEPÉN AZ EGYHÁZ KIHIRDETÉSE ÁLTAL. A vére által létrehívott Egyházat pedig Pünkösd napján égből alászállott különleges erővel ruházta fel. Miután\ ugyanis előzőleg kijelölt Helyettesét magas tisztségébe ünnepélyesen beiktatta, fölment a mennyekbe, és az Atya jobbján ülve úgy akarta, hogy Jegyesét a Szentlélek látható eljövetele nyilvánítsa és hirdesse ki heves szélzúgás és tüzes nyelvek kíséretében.1 Mert miként őt is a galamb képében alászálló és fölötte lebegő Szentlélek által1 2 nyilvánította ki Örök Atyja, igehirdető munkásságának kezdetén, úgy küldötte el Krisztus Urunk is az ő Lelkét az igehirdetés szent tisztségében részesülő Apostolokra, hogy tüzes nyelvekkel érintve őket, mintegy isteni ujjal mutasson rá az Egyház felsőbb küldetésére és megbízatására. Krisztus feje az Egyháznak. Másodsorban pedig azért nyilvánvaló, hogy e misztikus Testnek, az Egyháznak Krisztus nevét kell viselnie, mert valóban mint annak fejét kell őt mindenkinek tekintenie. Amint Szent Pál mondja : «0 a testnek, az Egyháznak a feje».3 Ö a Fej, amelytől az egész, szabályos rendben szervezett Test fejlődik és növekszik a maga épülésére.4 Ismeretes előttetek, Tisztelendő Testvérek, mily ragyogó véleménynyilvánításokkal vitatták meg ezt a tant a skolasztikus teológia mesterei, főleg pedig a Közös Angyali Tanító, és nagyon jól tudjátok, mily hűen megegyeznek az általa felhozott érvek a Szentatyák megállapításaival, amelyek egyébként csak a Szentírás isteni tanítását közlik és teszik magyarázó fejtegetések tárgyává. aj KIMAGASLÓ MÉLTÓSÁGA ÁLTAL. Jónak látjuk mégis ezt a kérdést általános hasznosságára való tekintettel röviden érinteni. Éspedig mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy Istennek és a boldogságos Szűznek Fiát már kimagasló méltósága miatt is az Egyház Fejének kell ne1 Cf. Act., II, 1—4. 2 Cf. Luc., III, 22; Mare., I, 10. 3 Col., I, 18. 4 Cf. Eph., IV, 10 coll. Coll., II, 19. vezni. A fejnek ugyanis legfölül van a helye. De ki van magasabb helyen, mint Krisztus az Isten, akit, mint az Örök Atya Igéjét «minden teremtmény között elsőszülöttnek»1 kell tartanunk? Ki jutott magasabbra, mint Krisztus, az ember, aki szeplőtelen Szűztől született, aki igaz, természet szerint való Fia Istennek, és a halálon győzedelmeskedő csodálatos, dicsőséges feltámadása miatt «elsőszülött a halottak közül?»2 Ki volna fölötte annak, aki, mint az «egyetlen közvetítő Isten és az emberek közt»,3 csodálatos módon egybekapcsolja a földet a mennyel; aki a kereszten, mint irgalmasságának trónján, felemeltetve mindeneket magához vonzott;4 és akit az Isten, mint milliók közül kiválasztott emberfiát, minden embernél, minden angyalnál, minden teremtett dolognál jobban szeret?5 b) KORMÁNYZÁSA ÁLTAL. Minthogy pedig Krisztusnak ennyire kimagasló a méltósága, teljes joggal ő az egyedüli, aki az Egyházat kormányozza, és így ez oknál fogva is a fejhez kell őt hasonlítanunk. A fej ugyanis Sz. Ambrus szavai szerint — a test számára a «királyi várat» jelenti.6 Kiváló adottságai miatt tőle kapnak a természet rendje szerint irányítást az összes többi tagok, amelyek mind gondoskodására vannak bízva.7 így tartja kezében isteni Megváltónk is az egész kereszténység kormány- rúdját. Tekintve pedig, hogy emberi társaságot kormányozni annyit tesz, mint őket előnyükre váló gondviseléssel, megfelelő segítőeszközökkel és helyes elvek alapján a kitűzött cél felé vezetni,8 könnyű belátnunk, hogy Üdvözítőnk, a jó Pásztorok igazi példaképe, mindezt egészen csodálatos módon gyakorolja.-9 Ő ugyanis földi tartózkodása idején törvényeket, tanácsokat, intelmeket adva, soha el nem múló igékkel tanított bennünket, igékkel, ame1 Col., I, 15. 2 Col., I, 18 ; Apoc., I, 5. 3 I Tim., II, 5. 4 Cf. loann., XII, 32. 6 Cf. Cyr. Alex., Comm. in Ioh. I, 4 : Migne, P. G., LXXIII, 69 ; S. Thom., I, q. 20, a. 4, ad 1. 6 Hexaém., VI, 55 : Migne, P. L., XIV, 265. 7 Cf. August., De Agon. Christ., XX, 22 : Migne, P. L„ XL, 301. 8 Cf. S. Thom., I, q. 22, a. 1—4. 8 Cf. loann., X, 1—18 ; I Petr., V, 1—5.
