A Győri Püspökség Körlevelei, 1944

Tartalomjegyzék

30 1. Ahol megvan a hatósági Bajtársi Szolgálat és ténylegesen működik is, ott a papság és az egyházközség szo- ciális-karitatív szakosztályának munka­társai úgy, mint eddig, ezután is a ha­tósági Bajtársi Szolgálat keretében fejtsék ki — ezentúl még fokozottabb mérték­ben — tevékenységüket. 2. A hatósági BSz-ban tevékenykedő egyházközségi munkatársak különös fi­gyelemmel gondozzák a katolikus had- bavonultak családjainak, özvegyeinek, árváinak és a hadirokkantaknak testi­lelki érdekeit. Látogassák őket és jár­janak el ügyeikben a hatóságoknál. 3. Ahol arra szükség van, ott egé­szítsék ki a hatósági BSz segélyezését pénz- és természetbeni adományok gyűjtésével. 4. Ahol nincs megszervezve, vagy nem működik a hatósági BSz, ott sür­gősen megalakítandó a Katolikus Akció Bajtársi Szolgálata s annak tevékeny­ségét fel kell ajánlani a hatóságnak, hogy ezáltal megkaphassák a hatósági jogot és jelleget. 5. Ahol a különleges helyi viszo­nyok megkívánják, hogy a hatósági BSz mellett KABSz is működjék, ott ugyancsak különállóan kell megszer­vezni a KABSz-t, hogy — főképen lelkiekben és a katolikus érdekek vé­delmében — pótolja mindazt, amit a hatóság el nem lát. 1491. sz. Nyug- í díjasok \ helyze­tének 1 javítása. 1 i .1 ( A Győregyházmegyei Papi Nyugdíj- intézet Központi Bizottsága ismételten :oglalkozott a nyugdíjas oltártestvérek nehéz anyagi helyzetével s kereste a módokat ennek orvoslására. Az egyházmegyei papság 4, illetve 5 #/o-os hozzájárulásával máris olyan :erhet vállalt magára, melyet tovább emelni nem lehet. A nyugdíjasok méltó életszínvona­lának biztosításához feltétlenül megkí­vánt összeget tehát más forrásokból kell előteremteni. Erre két lehetőség kínálkozik : 1. a templompénztárak hozzájárulása, 2. az egyházközségek pótadója. A pap életének nagyrészét a temp­lomban tölti el: hivatása az oltárhoz köti, ennek él, a templom képezi leg­főbb gondját. Méltányos tehát, hogy a templom is hozzájáruljon munka- képtelen papjának eltartásához. Másrészt közismert tény, hogy az egyházközségek, mint iskolafenntartók, alkalmazottaik nyugdíjjárulékainak nagy részét maguk fizetik. Méltányos volna tehát, hogy az egyházközségek munka- képtelen lelkipásztoruk megélhetését is előmozdítsák. Ezen megfontolások alapján elren­delem, hogy a templompénztárak 1944 január 1-től kezdődően rendes bevéte­leik 2®/«-ával járuljanak hozzá a papi nyugdíjintézet fenntartásához, az egy­házközségek pedig rendkívüli pótadó címén adóalapjuk 1 %-át állítsák be erre a célra. Az egyházközségek hozzá­járulását egyelőre nem kötelező, hanem csak fakultatív formában íiom elő. Az utóbbi időben jelentékenyen emelkedett azoknak a száma, akik fel­nőtt korukban kérik a keresztség ki­szolgáltatását. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőképen rendelkezem: A jelentkezőkkel szemben, bármily nemzetiséghez vagy fajhoz tartozzanak is, tanúsítsunk előzékeny magatartást, senkit eleve elutasítani nem szabad. Minden plébánián a helyi forgalom­nak megfelelő nagyságú liber catechu­menorum fektetendő fel, amelyben a származási adatokon (név, vallás, szü­1492. sz. Felnőttek meg- kereszte­lése. Liber catechu­menorum.

Next

/
Thumbnails
Contents