A Győri Püspökség Körlevelei, 1944

Tartalomjegyzék

tai közé utólag bejegyeztessék. Ha mégis megkívánná az illetékes fél, megtehető. E bejegyzést természetesen csak az egyházmegyei hatóság rendelheti el és az állapítja meg annak szövegét. Kérelmezéséhez a tényállás előterjesztésén kívül a befogadott keresztelési anyakönyvi kivonatát és a gyámhatósági engedély hiteles másolatát kell mellékelni. Az utóbbi elengedhetetlen, mert ennek számára kell hivatkozni a bejegyzés szövegében.

2. A házasságon kívül született gyermek természetes atyjának nevét megkaphatja ugyanezen törvény 2. §-ának rendelkezése szerint, a nélkül, hogy az anyával házasságot kötne, avagy örökbefogadná. Ehhez szükséges az atya elismerése és névátruházási akarata, továbbá a gyermek törvényes képviselőjének és anyjának beleegyezése. A családi név ilyen átruházásához mindig az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. E névátruházást jóváhagyó miniszteri intézkedés történhet a gyermek születése után, de a gyermek születése előtt is.

Minthogy a gyermek a polgári életben természetes atyjának nevét fogja viselni, kívánatos, hogy e tény az egyházi kereszteltek anyakönyvébe is bejegyeztessék. Ennek keresztülvitele más, ha a névátruházás a gyermek keresztelése után történt és más, ha előtte.

Ha a névátruházás a keresztelés után történt, akkor utólagos bejegyzés eljárásával viendő keresztül az „Észrevételek" rovatban, természetesen csakis az egyházmegyei hatóság rendeletével. Ennek kérelmezéséhez a keresztelési anyakönyvi kivonaton kívül az igazságügyminiszteri jóváhagyás szószerinti hiteles másolatát kell fölterjeszteni.

Ha a névátruházás a keresztelés előtt történt, ily esetben nem pótbejegyzésről van szó, tehát nem kell semmi kérelmet sem előterjeszteni. Az anyakönyvezés igy végzendő : „atya" rovat üresen marad (a természetes atya neve ide nem írható be), a gyermek törvénytelen. Az „Észrevételek" rovatba bejegyzendő: „X. Y. természetes atya családnevét 19... évi ...hó ...-án kelt .../... számú igazságügyminiszteri jóváhagyással a gyermekre átruházta". Erről az igazságügyminiszteri engedélyről hitelesített másolatot kell venni és a plébániai irattárba elhelyezni.

Minthogy a törvénytelen gyermek a polgári életben természetes atyjának nevét fogja viselni, fontos, hogy az egyházi anyakönyvben e néven is megtalálható legyen. Ez okból az indexben az atya neve alapján is beszúrandó a megfelelő helyre, ha a névátruházás a keresztelés után történt (az anya neve alapján történt indexezésen kívül), ha pedig előtte történt a névátruházás, e néven vétessék indexbe, de ezenkívül az anya nevén is fölvehető.

Tudomásvétel és miheztartás végett közlöm a m. kir. honvédelmi minisztei úr 168.041. eln. 35—1943. számú rendeletét a templomok légoltalma tárgyában :

„Jelen rendeletemmel a Budapesti Közlöny 1942, évi március hó 1-i 49. számában kihirdetett 135.000 eln. 35 — 1942. H. M. számú rendeletem 3 §-a (2) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezem, vagyis a jövőben a templomokat nem kell a II. légoltalmi csoportba sorolni és a templomok eddig történt II. légoltalmi sorolását is hatályon kívül kell helyezni. így a templomok ezentúl a III. légoltalmi csoportba tartoznak.

t 687. sz. - Templomok légoltalma.