A Győri Püspökség Körlevelei, 1943
Tartalomjegyzék
55 301 l.sz. Egyhazi adök kive töseert dijazäs. hogy ha egyes szolgältatäsok az ev utolsö negyedeben vonatnänak be az együttes adökezelesbe. Tisztelettel közlöm vegül Eminen- ciäddal azt is, hogy az egyhäzi adök alapjäul szolgälö ällami alapadök 1942. evröl 1943. evre kb. 11 °/o-kal emel- kedtek. Minthogy az 1943. evi költseg- vetesek összeällitäsa sorän az egyhäz- közsegek meg az 1942. evi alapadökat vettek iränyadönak az 1943. evi adö- kulcs megällapitäsa szempontjäböl, en- nelfogva az 1943. evi tenyleges egyhäzi adöbevetelek is kb. ugyanilyen aränyban meghaladjäk az egyhäzköz- segi költsegvetesekben elöiränyzott adö- beveteleket. Mindezek folytän nezetem szerint az egyhäzközsegek szüksegleteiket pötki- vetes nelkül is kepesek lesznek fedezni.“ Fölmerült esetekkel kapcsolatban a Biboros Hercegprimäs Ür Ö Eminen- ciäja a beliigyminiszter ürhoz fordult es feivilägositäst kert, hogy az egyhäzi adök kiveteseert a politikai köz- seget milyen dijazäs illeti meg. 36.264/ 1943. III. sz. alatt a következö välaszt kapta : „A közadök kezeleseröl szölö 600/ 1927. P. M. sz. hivatalos összeällitäs 160. §-änak 5. bekezdäsehez Jüzött utasitäs 23. bekezdeseben foglaltak szerint amennyiben a közsegi (värosi) közegek valamely együttes kezelesebe vont olyan szolgälatnak a kivetes^t is ellätjäk, amelynek kivetesere nincsenek kötelezve, abban az esetben a kivetesi munkälatok ellätäsäert a közseg (väros) dijazäst igenyelhet. Az idezett rendelkezes ertelmeben a közseg kizärölag a kivetesi munkä- atokert igenyelhet dijazäst az adöszedesre jogositott hivataltöl, vagy intezmenytöl (testülettöl) es sem a kivetett adök kezeleseert es könyvele- seert, sem pedig azoknak beszedeseert es behajtäsäert külön di'jakra nincs igenye, mert ezek a szolgältatäsok a többi adökkal együttesen kezeltetnek es szedetnek s az- ezekkel kapcsolatos munkälatokat a közsegek es värosok dijtalanul kötelesek ellätni. Ez a rendelkezes vonatközik az egyhäzi adö kivetesi munkälataira is. Ami mär most a kivetesi munkä- latok ellätäsäert a közseg ältal igenyel- hetö dijazäs merteket illeti, e tekin- tetben a helyzet az, hogy a dijazäs merteket jogszabäly nem rendezi. A közsegek az ältalänosan kifejlödött gyakorlat szerint a kivetett adö össze- genek ältaläban 5 szäzalekät igenyelik. Termeszetszerüleg megvan a jogi lehetösege annak, hogy a közsegek ennel magasabb dijazäst igenyeljenek, fennmaradvän az adöszedesre jogositott hivatal (intezmeny, testület) joga arra, hogy a dijazäs tülzott igenylese ese- teben a törvenyhatösägi kisgyüleshez fellebbezessel eljen. Vegül megjegyzem, hogy a kivetesi munkälatokert igenyelt dijazäs nem a közsegi alkalmazottat, hanem a köz- seget illeti.“ A katonai szolgälatot teljesitö käntor- tanitök polgäri illetmenyeinek folyö- sitäsa tärgyäban a V. K. M.-hez intezett megkeresesre folyö evi Oktober 20-än 186 031/1943 X. üo. sz. a. kelt követ- kezö välasz erkezett: „A honvedelmi kötelezettseget teljesitö közszolgälati alkalmazottaknak illetmenyeit es egyeb jogviszonyait sza- bälyozö 5700/1940. M. E. es az 1870/ 1942. M. E. szämü rendeletek az egy- häzak alkalmazäsäban levö käntorokra 1813. itk. sz. Hadba- vonult kdntor- tam'tök illet- mfenyei.
