A Győri Püspökség Körlevelei, 1941
Tartalomjegyzék
47 séget módosította és különösen az Egyházi testületekre vonatkozóan a kötele zettséget kiterjesztette. ___ Ezen rendelet 1. §-a kimondja, hogy az állam, a törvényhatóságok, a községek, továbbá a bevett és elismert vallásfelekezetek önkormányzati testületéinek munka- vállalói biztosításra kötelezettek s ugyancsak biztosításra kötelezettek az említett összes közületek által fönntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek munkavállalói is. E rendelkezés értelmében az egyház- községek által alkalmazott, szolgálati viszonyban álló egyének, vagyis a hivatali és más alkalmazottak (pl. tisztviselők, pénztárosok, könyvelők, egyházi adó- kezelők, pénzbeszedők, kántorok, karnagyok, egyházfiak, sekrestyések stb.) 1941. augusztus 20. óta az általános szabályok szerint betegségi, baleseti, öregségi stb. biztosításra kötelezettek, ha ez a főfoglalkozásuk. A sekrestyések és egyházközségek altiszti minőségben levő alkalmazottai az OTI-nál, kántorok és tisztviselők a MABI-nál jelentendők be. Az érvényben levő rendelkezések értelmében a földmívelésböl és tőkehozadékból származó jövedelmet a fő- és mellék- foglalkozás kérdésének elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni. Munkaadóként természetesen nem az önkormányzati testület élén álló egyén, az egyházi elnök, hanem maga a testület, az egyházközség jelentendő be. Ahol a bejelentés nem történt meg, azt pótlólag mielőbb teljesíteni kell. A bejelentési kötelezettséget általában célszerű kiterjesztően értelmezni, azt a körülményt ugyanis, hogy valaki bejelentési kötelezettség alá esik-e, vagy sem, végeredményben a bíróság dönti el, és előfordult már, hogy a bíróság akkor is megállapította a bejelentési kötelezettséget, amidőn az OTI írásban azt közölte a munkaadóval, hogy az alkalmazott nem esik bejelentés alá. Az ilyen tévedésre a munkadó fizet rá. Azt a munkavállalót, aki 1941. augusztus 20-án már alkalmazásban állott, nem a tényleges munkábalépés napjával, hanem 1941. augusztus 20-ával, azt a munka- vállalót pedig, aki az 1941. augusztus 30-át követő időben, de 1941. szeptember 14 ig lépett alkalmazásba, a munkábalépés napjától ezen értesítés közzétételétől számított 8 napon belül kell a kerületi pénztárba bejelenteni. Az 1941. augusztus 20-án még alkalmazásban állott, de időközben az alkalmazásból kilépett munkavállalókat 1941. augusztus 20-ával szintén be kell jelenteni, ebben az esetben azonban a munkavállalót a kilépés napjával ki is kell jelenteni. Egyben értesítem T. Papjaimat, hogy a fent említett rendelettel kapcsolatos kérdésre az OTI egyik kerületi pénztára a következő választ küldte: .... értesítem, hogy az 1927 : XXI. t.-c 8. §-a, illetőleg az 1928 : XL. t.-c. 11. §-a értelmében a betegségi, öregségi, rokkan- sági stb. biztosítási kötelezettség nem tér jed ki azokra, akik biztosítási kötelezettség alá eső hivatalban vagy foglalkozásban csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak. Amennyiben községükben a kántori teendőket a tanító, a harangozói teendőket bizonyos személy mint mellékfoglalkozást végzi, azaz az ebből származó jövedelme kisebb az egyéb keresőforrásból eredő jövedelménél, az illetőkre az 5.960/ 1941. M. E. sz. rendelettel kiterjesztett biztosítási kötelezettség nem vonatkozik." Ami a baleset elleni biztosítást illeti (ami heti 10 fillér), biztosítandók az ösz- szes mellékfoglalkozású alkalmazottak (tehát a sekrestyések stb.) is.
