A Győri Püspökség Körlevelei, 1941

Tartalomjegyzék

2 fel kell sorolni, tehát azokat is, amelyek mint új szerzemények egyelőre még ille- tékegyenértéket nem fizetnek, ez utób­biakat megfelelő megjegyzéssel (1. alább!). A tudatosan helytelen bevallás mint adó­csalás büntetendő. A bevalláshoz csatolni kell földingat­lannál az illetékegyenérték alá eső ingatlan 1940. évi kataszteri tiszta jövedelmét (1941. évi földadó alapját), házbirtoknál pedig az 1940. évi nyers házbérjövedelmet vagy haszonértéket (1941. évi házadó alapját) igazoló adó- és értékbizonyítványt. Nem kell külön adó- és értékbizonyítványt csa­tolni akkor, ha a bevallás adatainak helyességét az adó- és értékbizonyítvány kiállítására illetékes hivatalos személyek a bevalláson igazolják. A kiállított és felszerelt bevallást sza­bályszerű aláírással, pecséttel ellátva a fizetésre kötelezettnek lakóhelye szerint illetékes adóhivatalnál kell benyújtani. Aki a bevallásnak a fentiekben meg­határozott időben és módon pontosan eleget nem tesz, az az egy évi illeték­egyenérték kétszeres összegét tartozik bír­ság fejében megfizetni. A kivetést a bevallások alapján az adó­hivatalok végzik. A kivetést 1941. évi június hó 30-ig be kell fejezni és addig az időpontig az új fizetési meghagyásokat ki kell bocsátani. Az illetékegyenértéket rendszerint csak olyan ingatlanok után kell 1941. évi január hó 1-től kivetni, amelyekre nézve ebben az időpontban a szerzéstől szá­mított tíz év már eltelt. (Az ingatlan- szerzéskor tényleg fizetett vagyonátru­házási illeték ugyanis az illető ingatlant az illetékegyenérték fizetése alól tíz évre mentesíti). Az illetékegyenérték fizetésére kötele­zettek mindaddig, amíg az új fizetési meg­hagyást meg nem kapják, az illetékegyen- értéknek időközben esedékessé váló rész­leteit az előző időszakra megállapított összeg szerint tartoznak fizetni. A kivetett illetékegyenérték ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt birtokon belül, ezen túl to­vábbi 60 nap alatt birtokon kívül fel­lebbezni lehet az illetékes pénzügyigaz­gatósághoz. A pénzügyigazgatóság hatá­rozata ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. Ajánlatos, hogy az érdekeltek a be­vallásról a maguk részére másolatot ké­szítsenek s azt a levéltárban gondosan őrizzék. Bővebb felvilágosítás az adóhivatalban nyerhető. A nm. püspöki kar az 1939. II. t.- cikknek a leventeoktatásra vonatkozó ren­delkezései kapcsán a papságot és tanítói kart a következők pontos betartására kö­telezi : 1. Minthogy a törvény végrehajtási utasítása a serdülő ifjúság valláserkölcsi vezetésére nézve megfelelő rendelkezése­ket foglal magában, a papság és tanítói kar tartsa kötelességének a rendelkezések­hez való pontos alkalmazkodást, az ok­tatást támogossák s a levente-egyesüle­tekben is részt vegyenek. 2. Vasárnapokon és ünnepeken, vala­mint a képzés idejének kezdetén és be­fejezésén, március 15-én, a kormányzó úr születése- és névnapján, a hősök em­lékünnepén, október 6-án és a májusi leventeünnepélyen a leventék részére lehe­tőleg külön istentisztelet tartassák szent­beszéddel. 3. A húsvéti időszak alatt a levente­parancsnoksággal* megállapítandó hétköz­napon a leventék meggyóntatandók s szentáldozásban részesítendők. 4. A leventék részére a templomban alkalmas külön helyet kell kijelölni. 144. sz. A levente­törvény kapcsán utasítás.

Next

/
Thumbnails
Contents