A Győri Püspökség Körlevelei, 1941
Tartalomjegyzék
39 értekezlet helyét és időpontját a főespereshelyettes közli a kerületi esperesekkel, ők viszont a bizottság tagjaival. j) A központi bizottság felkéri és megbízza a főespereshelyettes urakat, hogy a hármasbizottságokat szeptember 20—30 a közötti napokban alkalmas központi helyre összehívni, az értekezleteket vezetni és a bevallások felülvizsgálatánál közreműködni szíveskedjenek. A jövedelembevallások a felülvizsgálás után haladéktalanul a központba küldendők (mindkét példány). C) A központi bizottság testvéri felhívása az egyházmegye papságához. Nyugdíjintézetünk azért alakult, hogy korban előhaladott, a munkában Kifáradt paptestvéreinkről gondoskodjunk. Ez a gondoskodás úgy történik, hogy mi, akiknek bármi néven nevezendő keresetünk vagy jövedelmünk van, évről-évre összeadjuk azt az összeget, amely szükséges a nyugdíjasok eltartásához; a nyugdíjintézet pénztárosa ezt a pénzt összegyűjti és a nyugdíjasok között megfelelő kulcs szerint havonkint szétosztja. A győregyházmegyei papi nyugdíjintézet tehát nem üzleti alapon álló pénzintézet, hanem a testvéri szeretet alkotása, amelyet támogatni kell mindenkinek, aki ebbe a testvéri szeretetközösségbe beletartozik. Ez a mi nyugdíjintézetünk alap- gondolata, és ezen van itt a hangsúly, bár az 1935. évi egyházmegyei zsinat óta szigorúan jogi szempontból is minden győregyházmegyei pap tagja a nyugdíjintézetnek, ami alól senki önkényesen ki nem vonhatja magát. Ezért meglepő, hogy vannak néhányan az egyházmegye papságában, akik nyugdíjas paptestvéreink eltartásához nem járulnak hozzá. Kifogásuk legtöbbnyire az, hogy ők úgyis nyugdíjas állásban vannak, fizetnek is másutt nyugdíjjárulékot, az egyház- megyei nyugdíjintézettől nyugdíjat nem fognak kapni, tehát ide nyugdíjjárulékot sem fizetnek. Ez téves felfogás. Nyugdíjintézetünk nem pénzintézet, ahova befizet, aki akar, aki nem akar, az nem fizet be, és ha befizet, ennek arányában kap valamikor nyugdíjat. Nem így van ez nálunk, hiszen egymástól egészen eltérő nyugdíjjárulékokat fizetünk, pedig nincs jogunk és igényünk különböző nagyságú nyugdíjra aszerint, hogy mennyit fizettünk be. Aki többet fizet, az azért fizet többet, mert nagyobb a jövedelme. A fizetési kötelezettség alapja a testvériség kötelező ereje; akinek a jó Isten többet adott, az többet, akinek kevesebbet adott, az kevesebbet fizet, de ez a testvéri szerétéiből fakadó becsületbeli tartozás mindnyájunkra nézve egyformán fennáll. És vannak is paptársaink, akik ezt helyesen fogva fel pontosan megfizetik a jövedelmüknek megfelelő nyugdíjjárulékot, pedig emberi számítás szerint sohasem fognak a nyugdíjintézettől nyugdíjat kapni.
